„Ars Sacra azt jelenti: szent művészet. A művészet valamiféle szentség, még akkor is, ha profán művészetről beszélünk, mert a művészetben van valami mágikus, valami olyan, ami elvarázsolja az embert, valami természetfölötti. A művészet kapcsolódik Istenhez, hiszen Isten a semmiből teremtett valamit. A művészek (…) mindannyian Istenhez kapcsolódnak: egy hívő művész tudatosan, egy nem hívő pedig tudatlanul, de részt vesz Isten alkotómunkájában” – mondta a kiállításmegnyitón Kontsek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója.
Ismertette a művész életútját, művészi pályafutását, és részletes leírást adott a 29 kiállított alkotásról.
Az egri tárlat egy hosszabb alkotói folyamat egyik állomása, több sorozatból a festő életművének legfontosabb műveit, csúcspontjait mutatja be.
Szakács Imre (Budapest, 1948. október 15.)
1963-tól 1967-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába járt, majd 1975 és 1978 között a hamburgi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei Udo Philokat, Erdős Géza és Szalai Zoltán voltak. 1969 óta állítja ki műveit külföldi és magyarországi tárlatokon. Tagja volt 1973 és 1976 között az Alsószászországi Képzőművészeti Szövetségnek. 1989-től a Szentendrei Grafikai Műhely tagja, a szentendrei Műhely Galéria Egyesület és a Szentendre Művészetéért Alapítvány alapító tagja. 1995-től Szentendrén él, és az ottani régi művésztelepen dolgozik. 1999-től a Szentendrei Régi Művésztelep Kulturális Egyesület elnöke. 2011-től tagja a Szolnoki Művészeti Egyesületnek is. Művei a szentendrei Ferenczy Múzeum és az esztergomi Keresztény Múzeum közgyűjteményében is láthatók.
„Festészetének központi figurája a madár, mely többnyire veszélyhelyzetben van. A kifejezetten festői részletek és az élettelen természet formáinak (kövek, kavicsok) minuciózus kidolgozása különös ritmust teremt képein. Műveit egyaránt jellemzi a tárgyszerűség, a szürreális átírás, a lírai absztrakt formagazdagság, a művész voltaképpen századvégi sorsképleteket mutat meg” – írja róla Hann Ferenc.
Forrás: artportal.hu
Szakács Imre László a kiállításmegnyitón elmondta: családi, baráti kapcsolatai jelentik számára a legnagyobb inspirációt a művek elkészítésében. A tárlat gerincét a Miatyánk hét kérését megjelenítő művek adják, mely téma hosszú évek óta foglalkoztatta.
A közeljövőben ezeket az alkotásokat önállóan is bemutatják majd.
Kertész József erdész, a festőművész barátja versmondással, Mahdi Kousay csellóművész pedig hangszeres játékával emelte a megnyitó ünnepélyességét.
A tárlat 2024. március 31-ig látható.
Szerző: Pap Ildikó
Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria