A Miatyánk a kortárs magyar művészetben

Az ELTE művészettörténeti tanszékén 1991-ben szerzett oklevelet, ahol öt éven át sokunknak kedves tanítványa volt. Széles látókörű, nagy műveltségű fiatalember volt, aki református teológusi diplomát szerzett, és külföldi egyetemeken, Zürichben és Birminghamben is tanult. Főbb kutatási területe a művészet és a vallás, a reformáció kapcsolata, különösen hazánkban. Foglalkoztatják a protestáns templomépítészet kérdései, a szakrális tér és az építészet viszonya, a művészettörténeten belül az ikonográfia. Így az 1997-es Szent Márton-évben nagy figyelmet szentelt Szent Márton alakjának és ábrázolásainak. Szent Márton, Savaria szülötte című magyar, angol és német nyelvű szép kötete a 2000. esztendő ünnepelt könyve volt. 2005-ben a lakóhelyén, Kőszeg városában megalapította a Kőszegi Művészeti Egyesületet, amelynek ma is az elnöke. Évente nyolc-tíz képzőművészeti kiállítást és négy-öt irodalmi, illetve zenei programot szervez. A tárlatokon főként Vas megyei és a határ túloldalán élő művészek mutatkoznak be. Az egyesület kétnyelvű, magyar és német. Lőrincz Zoltán a magyar művészet lelkes apostola Nyugat-Európában is, egyetemi vendégtanárként Oxfordban és Bécsben tartott előadásokat a magyar művészetről.

E széles körű és magas szintű művészettörténeti és teológiai műveltsége ad számára biztos eligazodást sokrétű kortárs szellemi életünkben, a művészeti életben is.

Most megjelent új kötete a Jézustól származó Miatyánk imádság által ihletett hazai kortárs alkotásokból ad kitűnő válogatást. Ez az ima a keresztények eredeti egységének legfőbb bizonyítéka. A sok jó szándékú ember által olyannyira áhított újraegyesítés felé vezető egyik legbiztosabb út, ha rámutatunk, hogy a Miatyánkban megfogalmazott kérések örök, mély emberi óhajok, melyeket a művészek nemcsak átéreznek, de meg is tudnak jeleníteni. A kötet felépítése az ima mondatait követi. Egy-egy kéréshez több alkotás is tartozik, melyek szép színes nyomdai kivitelben szerepelnek a kötetben. A kitűnő válogatás láttán az olvasó elcsodálkozhat azon, milyen sokszínű a jó szándékú emberek érzésvilága, és maga is eljuthat a szívében élő gondolatok megfogalmazására az imádság egy-egy sorával kapcsolatban.  

Lőrincz Zoltán két kiállítást is szentelt ennek a témának: 2018-ban a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémián, 2019-ben pedig Kőszegen. Mindkét tárlatot a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Steinbach József nyitotta meg: a Miatyánk imádsággal kapcsolatos mély gondolataiból részleteket olvashatunk a kötet előszavában. Ezt követi a tudós teológus szerző tanulmánya, amely történeti áttekintést ad a vallási megosztottsághoz is vezető elméleti meggondolásokról, például arról a kérdésről is, hogy lehet-e a keresztények láthatatlan bibliai Istenét ábrázolni.

E vita ismertetésében Lőrincz Zoltán tárgyilagosan idézi Aquinói Szent Tamás és a tridenti zsinat tanítását éppen úgy, mint Luther és Kálvin felfogását. Végül megállapítja, hogy a művészet bizonyos fokig minden korban absztrakció eredménye, de a 21. században mindenképpen az.  Így a kötetben megjelenő alkotásokat csak az absztrakció különböző irányzatai szerint csoportosíthatjuk. A lírai absztrakcióhoz tartozik Karátson Gábor, Konok Tamás, Kovács-Gombos Dávid, Kovács-Gombos Gábor, Máger Ágnes és Veszeli Lajos. A geometrikus absztrakcióhoz Boda Balázs és Simon András, míg a figurális absztrakciót Bíró Sándor, Krenner-Tóth Katalin, Somogyi Győző, Petky Péter, Tóth Csaba és Regős-Simon Betty képviseli.

Az alkotások sora Máger Ágnes festőművész alkotásával indul. Igazi remekmű ez a festői vízió a világmindenséget teremtő Istenről, aki meleg, szeretetet sugárzó fényével emberközelivé válik, és feljogosít bennünket arra, hogy Atyánknak szólítsuk. A szombathelyi születésű művésznő Miskolcon él, a város díszpolgára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1990 ben megalakította a Gömöri Műhelyt, amelyet ma is vezet.

Máger Ágnest az ungvári Petky Péter festő- és grafikusművész követi a teremtő Atyaisten megjelenítésében. A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának alapító tagja immár Kőszegen él. A meleg fénykubuszok alkotta, logikusan szerkesztett kompozíció a szeretetet és a fenséget együtt érzékelteti az Atyaisten látomásában.

A Balatonalmádiban élő Veszeli Lajos, a Balaton varázsának, titkának utolérhetetlen érzékenységű festőművésze két képével szerepel a kötetben. Az egyik a Miatyánk második kéréséhez kapcsolódik: Jöjjön el a te országod. A szombathelyi születésű művészt ez az óhaj Szent Márton megjelenítésére ihlette. A kép mellé ezt írta: „Az élet betetőzése az, mikor az ember Istennel személyes közelségbe jut. E pillanatot szándékoztam megörökíteni.”

A másik képe a Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma kéréshez kapcsolódva a kétkötetes családi Bibliát ábrázolja a nagyapa katonaportréjával. A Biblia volt a családjuk mindennapi kenyere.

A kötetben szereplő alkotások mellett ott találjuk a művészek vallomását is a Miatyánk imádság adott kéréséhez kapcsolódva.

A keresztények egységének előmozdításáért rendezett január végi nemzetközi imahét fokozott jelentőséget ad ennek az ökumenikus szellemiségű, kiváló tudományos és művészi kötetnek.

Lőrincz Zoltán: A Miatyánk a kortárs magyar művészetben. Dunántúli Református Egyházkerület, Pápa, 2020.

Szöveg és fotó: Prokopp Mária

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. február 14-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.