A Szent László-liturgia szépsége és az énekelt történelem – Medgyesy S. Norbert előadása Győrben

A győri származású előadó elsősorban a szentté avatás (Nagyvárad, 1192. június 27.) körül keletkezett, hazai gregorián dallamon megszólaló Szent László-liturgia szövegeit, melódiáit és történeti vonatkozásait elemezte a telt házas est során.

Kiemelte, a Szent László-himnusz (Regis regum civis, ave – Áve, égi király híve) folyamatos jelen időben fohászkodik a haza bajnokához mint az ország égi patrónusához egy olyan versszakban, amelyben a hazai liturgiatörténet során először fordul elő a patria, a haza kifejezés: „ég királyát hűn követted, országunkat védelmezzed, légy Hazánknak Bajnoka!”

A hazai, minden bizonnyal Nagyváradon keletkezett verses zsolozsma azt állítja a középpontba, hogy Szent Lászlót az égben maga Krisztus koronázta meg, és ez a szentté avatást jelenti: „Jóakarat védpajzsával, kegyes hittel, koronával, Krisztus, felékesítetted, és a mennybe fölemelted.”

A nap erre az énekre kelt fel június 27-én hazánk területén: „Kelj fel, boldog Pannónia, öregbítsed jó sorsodat, ünnepelve boldogságát, a Szent László diadalmát! Űzd el már az éj unalmát felébredt csillagfény alatt! Serkenj fel, és Urad dicsérd, mert nemzeted vitézeként László által Ő mentett meg.”

A páratlan szépségű, szintén korabeli szekvencia a Szent László váradi sírjánál történt csodákról szól, és a lovagkirályt e szavakkal köszönti: „Ő a lépcső, magyar nemzet, rajta lépdel az egeknek trónjához Pannónia! E házban meghallgatást nyer mindenre, mit kér az ember, ha a király pártolja. Véle semmi kardcsapást, ellenséges támadást nem retteg már a haza. Dicsősége király sarjnak, áve, üdve magyaroknak, értünk támadt fényes csillag, virág ország gyökerén.”

Medgyesy S. Norbert illusztrálta is az idézett tételeket. A Szent László-ünnepre szóló evangéliumot 15. századi, háromszólamú organumdallamon, a Boldog Özséb Színtársulat felvételén hallgatták meg a jelenlévők. Barta Gergely zeneszerző Kórusszimfónia Szent László király tiszteletére című, új alkotásába szintén belehallgattak, mert annak első tétele a Rábatamásiból származó, Éjfél után egy óra már… kezdetű bakteréneket dolgozza fel. A bakteréneket, a szintén rábaközi Dőri énekeskönyvből származó Szent László-históriát és az Üdvözlégy, kegyes Szent László király… kezdetű, 15. századi nyelvemléket a kiosztott lapokról együtt énekelte a közönség.

A prezentációt Fülöp Ferenc kürtművész, a győri Liszt Ferenc Zeneiskola és a Győri Egyházmegyei Kántorképző Intézet tanára, valamint Maróti Gábor egyházmegyei zeneigazgató előadása keretezte: interpretációjukban Peter Schnurrenberger és Bernhard Eduard Müller egy-egy műve csendült fel.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír