Egy Vatikánban őrzött corvina is megtekinthető a budapesti kiállításon

Németh András mint a  Vatikáni Könyvtár görög nyelvű kéziratainak szkriptora kapta a megbízatást, hogy a könyvet Budapestre szállítsa a november 6-tól február 9-ig tartó kiállításra. A szakértő elmondta, nagy örömére szolgált visszatérni előző munkahelyére, az OSZK-ba, és elvinni Mátyás király Missaléját arra a helyre, ahol az 1480-as évek végén készült. A Missale egy gazdagon illusztrált kódex, amelyet a budai műhelyben díszítettek, az ottani kódexfestészet egyik kiemelkedő munkája. A kötet hosszú idő óta most jár először Magyarországon. Budáról Urbinóba, Federico da Montefelto utódainak könyvtárába került, majd a 17. század elején a Vatikáni Könyvtárba érkezett. A Vatikán 12 corvinát őriz, ezek egyike a most Budapesten megtekinthető kötet. A Vatikáni Könyvtár honlapján mindenki fellapozhatja ezt a csodás kódexet – hívta fel a figyelmet Németh András.

Németh András néhány évvel ezelőtt Bécsben is azonosított egy corvinát. Azzal az elképzeléssel ellentétben, hogy egy kódex felfedezése egy könyvtárban titokzatos körülmények között történik, ő az akkori munkahelyén, az OSZK-ban a számítógép előtt ülve talált rá a műkincsre, miközben régi adatokat egyeztetett online adatbázisokkal. Ezt követően a bécsi könyvtárban erősítette meg feltételezését; ma már számos adattal tudja alámasztani az ott őrzött kódex eredetét. A szakértő szerint a bécsi kódexen egyértelmű nyoma látható annak, hogy Budán hozzányúltak és restaurálták. A könyvkötőműhelyben a kódexet részekre bontották, majd ezeket beszámozták, hogy újra lehessen kötni. A Bécsben őrzött kódex 10. századi, így ellentmond annak a meggyőződésnek, hogy Budán csak új kódexek voltak – hangsúlyozta Németh András.

A budapesti tárlat görög anyagának bemutatását Németh András vállalta. Ily módon járult hozzá ahhoz, hogy a nagyközönség az egykori Corvina könyvtár görög anyagát is jobban megismerhesse. A szakértő néhány érdekességet is kiemelt Mátyás király kódexeiből. A Vatikáni Könyvtár számos gyűjteményt őriz, köztük az urbinói gyűjteményt is, ahonnan Mátyás Missaléja is származik. Az urbinói gyűjtemény szinte teljes egészében megmaradt, emiatt a Vatikáni Könyvtár raktárában egymás mellett tanulmányozható az a kódexegyüttes, ami talán a legjobb párhuzama a corvinák között szereplő görög kódexeknek. Ez a párhuzam segít értelmezni azt a hiányos katalógust, ami a Budán egykor őrzött, görög nyelvű kódexekről fennmaradt – ismertette a Vatikáni Könyvtár görög nyelvű kéziratainak kurátora.

Németh András megosztott egy érdekes történetet is, ami a görög nyelvű corvinák tanulmányozását segítette. A történet főszereplője egy diplomata, Johannes Alexander Brassicanus, aki 1525 végén Budán teljesített egy küldetést. A bécsi nemzeti könyvtár a diplomata több kódexét is őrzi, melyeken Brassicanus saját kezű bejegyzéssel igazolja, hogy 1525 novemberében és decemberében szerezte őket; egy 1529-ben készült írásában pedig azt sorolja fel, hogy Budán milyen kódexeket látott. Ebben szerepel egy tétel, Hüpreidész kódexe, ami nem maradt fenn, a szerző szövegei csak papiruszon ismertek. A tudomány nem tud ezzel az adattal mit kezdeni. Elképzelhető, hogy Budán volt, de teljes bizonyossággal nem megerősíthető. Brassicanus listája, amit Budán készített és amit évekkel később használt, sajnos mára elveszett. Ha előkerülne, sokkal több adat állna rendelkezésre a budai könyvtár állományáról – tette hozzá Németh András.

A Németh Andrással készült beszélgetés teljes egészében ITT hallgatható meg.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír