Aki Istenben bízik, annak nincsen lehetetlen – Varsányi Katalin fotókiállítása Szent Lászlóról

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az érdeklődőket Horváth Zoltán esperes, kanonok, a templom plébánosa köszöntötte. Kiemelte: ma van az egyházi év utolsó napja, Krisztus Király ünnepe. Ebben az évben végig Szent Lászlót ünnepeltük, és ennek a méltó megkoronázása szeretne lenni ez a fotókiállítás. Ez az esztendő az ő trónra jutásának 940., szentté avatásának 825. évfordulója. Két dátum, az egyiken földi, a másikon égi koronát kapott. Szent Pál fogalmazza meg: földi pályánkat igyekezzünk úgy megfutni, hogy a végén kapjuk meg a koszorút.

Zoltán atya felidézte, hogy Szent László keresztény, hívő emberként azt mondta az uralkodásról: uralkodónak lenni olyan feladat, amelyben rendkívül nehéz Isten akaratát, Isten törvényeit megtartani, mert az uralkodó, egy nép vezetője, belekerül olyan dolgokba, amelyekkel nem tudja Isten akaratát teljesíteni, és nem tehet mást, mint hogy imádkozik Isten irgalmáért, és kéri a boldogságos Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya pártfogását. Nem véletlen, hogy a páncélján a Szűzanya képe volt mindig – segítségét, oltalmát kérte, hogy engesztelje Istent az ő bűnei bocsánatáért.

Az esperes rámutatott: Szent László megszilárdította, megkoronázta Szent István művét, a magyar kereszténységet. Nagyon helyes, hogy államalapító királyunkról folyamatosan megemlékezünk, de az nem, hogy Szent Lászlóról kevésbé. Varsányi Katalin kiállítása szeretné bennünk megerősíteni, hogy Szent László király ugyanolyan fontos személyiség a magyarság történelmében, mint Szent István.

A kiállítást Prokopp Mária művészettörténész nyitotta meg. A falon látható fotók közepén elhelyezett Szent László-fejszoborra – Madarassy István ötvösművész egyik fő műve, mely emlékeztet a győri hermára, de annak egyénített változata – mutatva leszögezte: a szobor azt sugározza, hogy a királynak látomása van. Az imádkozó, tökéletességre törekvő, szent ember jelenik meg előttünk. A művészettörténész kiemelte, hogy Varsányi Katalin gyógyszerész, a test gyógyításának tudós művelője, aki azonban jól tudja, hogy a testet a lélek élteti.

A Szent Lászlót ábrázoló képek, szobrok legtöbbje az ég felé forduló, imádkozó embert mutatja be, ahogy ez a tárlat is bizonyítja ezt. A kiállításon több mint hatszáz, Szent Lászlót ábrázoló műről készült fotó látható, a XII. század végétől napjainkig. Ezeket látva föltehetjük magunknak is a kérdést: hogyan tudjuk megvalósítani itt a Földön, hogy boldogok legyünk? Prokopp Mária kifejtette: a lelkünk révén az örökkévalóság részei vagyunk, hiszen Isten az embert a saját képére és hasonlatosságára teremtette, és már itt, a földi világban is be tudunk tekinteni az örökkévalóságba, főleg a művészek, de mindenki más is, ki-ki a maga területén.

Szent László élete példa számunkra, a folytonos Istenhez fordulása mellett az is, hogy képes volt megbocsátani. Mindenekelőtt Szent Istvánnak, aki megvakíttatta a nagyapját, Vazult, de az ellene lázadó unokaöccsének, Salamonnak is. Kerülhetett bármilyen nehéz helyzetbe is, mindig hitt abban, hogy Isten megsegíti. Tudta, hogy aki Istenben bízik, annak nincsen lehetetlen. Szent László hitte és látta Istent, állandó kapcsolata volt a Teremtővel, ezért tudott annyi csodát tenni.

Varsányi Katalin gyógyszerész, fotográfus, korábban Európától Brazíliáig járva tizenöt országban rögzítette az Árpád-házi Szent Erzsébetről (1207–1231) szóló ábrázolásokat, ezekből a képekből több kiállítása is volt. A mostani tárlat megszületéséről elmondta: fivérét Lászlónak hívják – névnapjára hosszú időn keresztül a Szent László-ábrázolásokat lefotózó fényképeket ajándékozta neki. Ezekből állt össze ez a kiállítás, amely tematikus rendben mutatja be a Szent László-ábrázolásokat: páncélba öltözött királyként; sajátos attribútumával, csatabárddal a kezében; legendás tettei közben: kerlési/cserhalmi ütközet, vizet fakaszt a sziklából; templomot alapít; Szűz Mária tiszteletére utaló jegyekkel: mellvértjén a Szűz alakja, kardjára/pajzsára helyezett rózsafüzér oltárokon, leggyakrabban Szent István szobrával együtt; az Árpád-ház másik szent életű, kegyes és irgalmas cselekedetű nagyságával, Szent Erzsébettel korábbi századok és mai, kortárs művészek képzőművészeti alkotásain.

Varsányi Katalin arra emlékeztetett: Szent László olyan korban élt, amikor családi viszályok dúlták és tették tönkre az országot, évtizedeken keresztül. Ő pedig felismerte, hogy az ország túlélése egyetlen úton biztosítható, a béke megteremtésével. Szent László ezzel mutatott példát, nemcsak hirdette, de meg is valósította az irgalmasságot. Varsányi Katalin idézett a Képes Krónikából: „Úgy ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt. Fény lett népének közepette.” Egy mai újságcikk szerint pedig Szent László „prototípusa az erényekben dús, tetteiben évszázadokra előre cselekedni tudó országvezetőnek.”

Az esten közreműködött Nagy Anna énekesnő és Karsai István színművész.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Magyar Kurír