Április végéig megtekinthetők a magyar koronázási ékszerek másolatai a bodajki kegyhelyen

A megynitón Mórocz Tamás plébános köszöntötte Spányi Antal megyéspüspököt, a megjelent közéleti vezetőket, intézményvezetőket, az adományozó Pintér családot, az előadókat és mindazokat, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez.

A plébános a Bodajkon járt Mindszenty József hercegprímás és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök gondolatait idézte a kegyhelyről, amely – mint mondta – az ország egyik legősibb és egyik legjelentősebb kegyhelyévé tudott fejlődni. Kiemelte, hogy Szent István és családja voltak az első zarándokok itt, s ennek hagyományát az Egyház a mai napig őrzi. A plébános azt is elmondta, a kegyhely Spányi Antal püspök jóvoltából a kegyoltár megáldásakor a szent király ereklyéjével gazdagodott, amely nemcsak kultikus értéke a templomnak, hanem kegyelmi eszköz is. Mórocz Tamás a kiállítási darabok kapcsán azt mondta, a „korona a magyarságnak nemcsak egyfajta lelki bölcsője”.

Kókány András, a kiállítás főszervezője, a keceli Pintér család barátja köszönetet mondott az adományozónak, és azt is elmondta, annak idején Pintér József, a Pintér Művek alapító tulajdonosa volt az, aki finanszírozta az USA-ból Magyarországra visszaérkező Szent Korona restaurálását, illetve az ahhoz vezető évtizedeket felölelő kutatást. „A korona a nemzeti összetartozás jelképe volt mindig is” – hangsúlyozta.

Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója a bodajki kegyhely jelentőségéről szóló előadásában a kegyhely török utáni újjáéledéséről, illetve integrációs szerepéről is beszélt. „A különböző eredetű, de egy felekezetű csoportok számára Bodajk közös kincs lett” – fogalmazott.

A történész előadását követően Woth Imre, a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke beszélt a koronázási ékszerek jelentőségérő. „A Szent Korona Európa egyik legrégebbi, de mindenképpen a legtovább használt hatalmi jelvénye. Ez önmagában elég ok a büszkeségre. Európában egyedül viseli a szent jelzőt, már 1256-ban ezzel a szóval illették. A korona szentsége onnan is ered, hogy II. Szilveszter pápa isteni kinyilatkoztatás eredményeképpen adományozta ezt a magyaroknak. Ugyanakkor a „sacra corona regni Hungariae" szerkezet nem pusztán a korona szentségére utal, hanem annak hatalmára is, arra, hogy a korona önmagában testesíti meg az ország teljességét. A Szent Korona III. András esküszövegében bukkan fel önálló jogi személyiségként: a király esküt tett arra, hogy az országa jogait és a korona méltóságát sértetlenül fenn fogja tartani. A királyi hatalmat a Szent Korona ruházta magára az uralkodóra, így a királyok hatalma a Szent Koronától ered. Ezért volt olyan nagyon fontos, hogy az uralkodót a Szent Koronával koronázzák meg. Ennek hiányában a hatalma ingatag és megkérdőjelezhető volt.”

A koronaőr arról is beszélt, hogy a művelődési miniszter 1983-ban két alkalommal adott engedélyt az eredeti korona szerkezeti vizsgálatára, ennek köszönhetően készült el a most is kiállított pontos másolat.

A kiállított korona, jogar és országalma nem az Amerikából visszatért korona másolata, hanem annak a koronának a rekonstrukciója, amellyel Szent Istvánt koronázták meg. Az eredeti és a kiállított korona közötti különbség egy zománckép, amely elveszett az eredetiről. A képen Mária és a két arkangyal látható, a kiállított darabon megtekinthető. A kiállított korona érdekessége, hogy ugyanolyan kézműves munkával és szerszámokkal készült, mint az eredeti; a jogarral és országalmával együtt.

A rekonstrukciókat 2000-ben II. János Pál pápa is megáldotta. 

A megnyitón Pintér Csaba, az ékszerek tulajdonosa olyan szimbólumnak nevezte a koronát, amely minden magyar szívé, az egész magyar nemzeté.

Aki hittel jön ide, az tudja, hogy Bodajkon egy szent földre érkezik, mert megszentelte ezer évnél több imádság, és megszentelték szentjeink, akik idejöttek imádkozni, és megszentelte a hívek mai buzgósága”

– kezdte gondolatait Spányi Antal püspök. „Mindig megható megérkezni Bodajkra és rátekinteni Máriára, megható a Parlamentben a koronázási ékszerek előtt állni, de így van ez a másolatok előtt is. Mert arra gondolhatunk, ezeket szentek viselték, és az egyház imádsága is megszentelte, amikor az uralkodók fejére helyezték. Szent, mert kegyelmet közvetített. Meghatódunk előtte, mert gyökeret jelent, az összetartozás erejét. Mert ez a korona fog bennünket össze, és fogott össze a múltban is, és ez a korona kell hogy megtartson a jövőben is.

Ez a korona nemcsak múltunk egy darabja, hanem hozzátartozik a jelenünkhöz. Feladatot ad, célt tűz ki elénk, utat mutat, amelyen elindultak őseink Szent Istvántól kezdve, és amelyen nekünk is haladnunk kell. Mert ők Krisztus nyomában jártak, és nekünk is ezt az utat kell járni. Ez a korona ezer éven keresztül megőrzött bennünket, sok végpusztulást vizionáló tragédiában, de mégis csak itt vagyunk. Hogy itt legyünk és éljünk majd ezután is, ahhoz méltónak kell lennünk az ősökhöz, a keresztény kultúra és hagyomány nyomán kell élnünk és dolgoznunk az emberiség megújításán” – hangzott el a főpásztor beszédében.

A Bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhely kiállítóterében 2 hónapig, március-áprilisban, minden szombaton délután 5 órától – a kegytemplomból indulva – lesz lehetőség vezetéssel megtekinteni a koronázási ékszereket. A kegyhely foglalási oldalán keresztül is be lehet jelentkezni a választható időpontokon. (A rendház menüpont alatt lehet a koronamegtekintést választani.) Szeretettel várják az iskolásokat, diákokat, egyesületeket, minden érdeklődőt, akiknek vezetéssel egybekötve mutatják meg a csodálatos ékszereket.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

Magyar Kurír