Az éjjel soha nem érhet véget… – „Szent pillantások” Esztergomban

Mindannyiunknak vannak fotós emlékeink, élményeink, kötődünk bizonyos fényképekhez. Vagy úgy, hogy mi magunk készítettük őket, vagy úgy, hogy bennünket fényképeztek. Nekem három meghatározó emlék jut most eszembe. Az első, hogy amikor gyermekként édesanyámmal a piacot jártuk, és fizetéskor elővette a széles pénztárcáját, annak belső borítójából mindig kikandikált egy fotó, rajta a testvérem és én.

Azután az esztergomi ferences gimnázium fotószakköre jut eszembe, ahol Bánhidy László oldalán a sötét szobában a teljesen sötét fotótekercsből láttuk színről színre megszületni a képeket.

Végül a Központi Szeminárium évei elevenednek meg előttem, amikor két éven át fotós lehettem, és nunciusok, püspökök, kiemelt liturgikus események mellett lencsevégre kaphattam a nálunk vendégeskedő Tolnay Klárit, Schweitzer József rabbit és Sinkovits Imrét is.

Így amikor Kontsek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója két beszélgetést szervezett a Múzeumok Éjszakájára,

nem volt kérdés, hogy számomra, illetve a beszélgetőpartnerek és a látogatók számára érdekes lehet-e a fotózás témája és hozzá kapcsolódóan a Képgaléria című tárlat.

Az Esztergomban látható, május 4-én megnyílt időszaki kiállítás többszörösen is kötődik a Magyar Kurírhoz. Amikor 2013-ban megbízást kaptam a hírportál vezetésére, egyértelmű volt, hogy új honlapot kell létrehozni, amelynek meghatározó elemei lesznek a nagy felbontású, minőségi képek. Hiszen a korábban használt felület „féllábú” volt: a cikkekhez vagy nem tartoztak illusztrációként fotók, vagy olyan kicsik voltak, mint egy igazolványkép. A püspöki konferencia és annak akkori elnöke, Erdő Péter bíboros atya támogatták a megújulást és a fényképek hangsúlyos megjelenését, így 2014-ben először megbízással, majd pedig már főállásban fotóst is tudtunk alkalmazni, Lambert Attila személyében.

A minőségi fotók megjelenésének az olvasók körében is nagy sikere lett, így a honlap látogatottsága jelentősen megnőtt,

s ezzel együtt megszaporodtak a nemegyszer személyes kérések is: egy-egy plébánia vagy valamelyik képen látható magánszemély emlékbe elkérte és meg is kapta a felvételeket nagy felbontásban.  A megnövekedett igény szülte azt a helyzetet, hogy alkalmi jelleggel elkezdtünk foglalkoztatni még egy fotóst, Merényi Zitát, aki 2016-tól, amikor az Új Ember katolikus hetilap szerkesztése és kiadása hozzánk került, állandó munkatárssá vált.

A Magyar Kurír így immáron tíz éve fotókon keresztül is bemutatja az Egyház életét, szolgálva ezzel a tisztelt Olvasót. Fotósaink jelen voltak és vannak minden jelentős egyházi eseményen. Gazdag fotótárunkból ezúttal száz alkotásra esett a választás (közöttük találjuk Mudrák Attila esztergomi vonatkozású képeit is).

A változatos témájú felvételeket a Magyar Sionon, a Keresztény Múzeumban augusztus végéig láthatják az érdeklődők.

E kiállításhoz két beszélgetés kötődött június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján. Az elsőben Merényi Zita fotóssal, Zalavári Tiborral, a tárlat rendezőjével és Baranyai Béla újságíróval, a másodikban Lambert Attila fotóssal, Mudrák Attila fotóssal és Morva Emíliával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat régióvezetőjével gondolkodtunk együtt a képekről. Szó esett a fotográfiához kapcsolódó személyes indíttatásokról és a kiállításon látható egy-egy fotó háttértörténete is megelevenedett. Morva Emília például elmesélte, ki is az az ágyban fekvő, egyszerre többféle fogyatékossággal élő fiatalember, akiről sokan lemondtak, s akinek a kezét fogja az egyik képen, kölcsönös megerősítést adva egymásnak.

Zalavári Tibor azt a fényképet emelte ki a sok közül, amelyen Ferenc pápa a fiatalokkal való találkozása alkalmával gyermeki figyelemmel csodálkozik rá a Papp László Sportaréna színpadán az ajándékba kapott Rubik-kockára.

A beszélgetések résztvevői egyetértettek abban, hogy fotósaink képeiről nem csak az objektív valóság köszön vissza. Hiszen munkájuk több ennél: alkotás, profán teremtés, s ez alkalmassá teszi a képeket arra, hogy magukkal ragadják a befogadót. A kiváló felvételeket szemlélve az ember úgy érzi, közös bennük, hogy a földi keretek között, ha csak egy pillanatra is, de megállítják az időt, kitágítják azt, s Isten idejében, az örökkévalóságban engedik megsejtenünk, amit látunk.

Amikor e sorokat írom, szívemben ott van még a tegnapi Magyarország–Skócia labdarúgó-mérkőzésen aratott győzelmünk öröme, és az, ahogyan a sok ezer magyar szurkoló együtt énekli a stuttgarti arénában: „Az éjjel soha nem érhet véget…”

A Múzeumok Éjszakáján is felemelő volt látni az érdeklődők nem fogyó sorát, a megannyi látogatót, akik számára a kultúra hasonlóan éltető erő, mint a foci által kínált közösségi élmény.

Milyen jó volna a hétköznapokban is figyelni arra, hogy a kultúra ne veszítse el az ízét, s a múzeumok és a közgyűjtemények el nem múló, valódi élményekkel gazdagítsák az embert!  

Segíthet ebben a Keresztény Múzeum időszaki kiállítása is. Keljünk útra akár hétköznap, akár hétvégén, látogassunk el a tárlatra, és merüljünk el a Magyar Katolikus Egyház egy-egy pillanatában, melyek amolyan szent pillantások. A fotókon keresztül is megtapasztalhatjuk, hogy az Egyház szép, és él.

Fotó: Mudrák Attila; Lambert Attila (nyitókép, és Ferenc pápa a Papp László Sportarénában)

Kuzmányi István/Magyar Kurír