Boldog Gojdics Péter Pál

Gojdics Péter görögkatolikus papi családban született 1888. július 17-én az Eperjesi járásban található Lubóc településhez tartozó Pillerpeklénen. Cigelkán, Bártfán és Eperjesen tanult, ahol 1907-ben érettségizett. Korán felébredt benne a papi hivatás vágya, így a középiskola befejeztével rögtön megkezdte teológiai tanulmányait az eperjesi görögkatolikus szemináriumban. Kiváló eredményeit látva elöljárói elküldték Budapestre, a Központi Papnevelő Intézetbe. 1911-ben, Eperjesen szentelték pappá.

Rövid ideig apja mellett volt káplán, majd kinevezték az eperjesi szeminárium prefektusának, illetve a görögkatolikus középiskolában hittant tanított. Később egyházmegyei levéltáros lett, majd káplán Kisszebenben. 1922-ben nagy meglepetést okozott, amikor Munkács-Csernekhegyen belépett a Nagy Szent Bazil Rendbe. Az a vágy vezette, hogy a szerzetesi fogadalom révén még inkább Istennek szentelje magát. 1923-ban öltözött be, ekkor vette fel a Pál nevet.

Visszavonult, aszketikus életet szeretett volna élni, ám elöljárói másképp döntöttek: 1926-ban kinevezték eperjesi apostoli adminisztrátorrá, 1927-ben pedig harpasi püspökké; Rómában szentelték. XI. Piusz személyes audiencián fogadta, amelynek során átadott neki egy aranyfeszületet ezekkel a szavakkal: „Ez csak halvány jelképe annak a keresztnek, amelyet püspöki hivatásod során az Úrtól kapsz.”

Főpásztorként megújította a papság és a világi hívek lelki életét. Parókiákat alapított többek között Prágában, Pozsonyban, Léván, illetve árvaházat és görögkatolikus általános iskolát is nyitott Eperjesen. Támogatta az oktatást és a katolikus sajtót, és soha nem szűnt meg gondoskodni a legszegényebbekről.

1939-ben a külföldi támadások és a belső feszültségek nyomán összeomlott a független Csehszlovák Köztársaság. Gojdics Pált ebben a zavaros időben nevezték ki a munkácsi apostoli adminisztratúra szlovákiai adminisztrátorává. „Tövis” volt az akkori politikai vezetők szemében, ezért beadta lemondását, ám a pápa nem fogadta el, sőt kinevezte eperjesi megyéspüspökké.

A világháború alatt a Csehszlovák Köztársaság területét három részre osztották: volt egy német megszállási övezet, a Cseh–Morva Protektorátus, amely a Harmadik Birodalom része volt; a másik volt a Magyarországhoz visszacsatolt magyar felvidéki terület; a harmadik pedig a Lengyelországnak megítélt terület, amely a lengyelországi német megszállást követően szintén a német birodalom részét képezte. Gojdics Pál a háború alatt mindent megtett a szenvedőkért. A Jad Vasem Intézet 2007-ben a Világ Igaza címmel tüntette ki zsidómentő tevékenységéért.

A kommunista hatalomátvétel során ellenállt minden olyan kezdeményezésnek, amellyel a görögkatolikusokat be akarták olvasztani az Orosz Ortodox Egyházba. 1950-ben a kommunista vezetés Eperjesen törvényen kívül helyezte a görögkatolikus egyházat, „kikiáltották” elszakadását Rómától, és csatlakozását a moszkvai pátriárkához. Amikor Gojdics Pál megtagadta a székesegyház kulcsainak átadását, letartóztatták. Vizsgálati fogsága alatt hiába próbálták kínzással vagy ígéretekkel kikényszeríteni, hogy az ortodox egyházhoz csatlakozzon, ezért 1951-ben a Szovjetunió elleni kémkedés és hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Vele együtt ítélték el Vojtassák János szepesi megyéspüspököt, illetve Buzalka Mihály nagyszombati segédpüspököt.

Illaván és Lipótváron raboskodott. Felajánlották neki, hogy szabadon engedik, ha elfogadja a csehszlovák ortodox egyház pátriárkájának tisztét, de elutasította az ajánlatot, mert hűséges akart maradni a pápához és Egyházához. Folyamatosan fizikai és lelki kínzásokat kellett elszenvednie, de soha nem panaszkodott. Minden lehetséges időt kihasznált az imádságra, és ha csak alkalom adódott rá, a Szent Liturgia bemutatására. A kínzások és a rossz börtönkörülmények következtében az utolsó években már súlyos beteg volt.

1960. július 17-én, pont a hetvenkettedik születésnapján hunyt el, tüdőrákban. Jeltelen sírba temették el a börtön temetőjében. Nyolc évvel később földi maradványait átszállították Eperjesre, ám sírja csak a szovjet megszállás megszűnésével vált látogathatóvá.

Gojdics Péter Pált 1990-ben rehabilitálták.

Forrás:
Magyar katolikus lexikon
Vatican.va
Byzantinohungarica.com

Fotó: Wikipédia; Yadvashem.org

Magyar Kurír
(sza)