A bemutatott szablya napvilágra kerülése nem hétköznapi módon történt.
A történet 1927. május 4-re nyúlik vissza, amikor egy honfoglalás kori leletegyüttest és annak legkülönlegesebb darabját, egy aranyszerelékes szablyatöredékét vetett ki magából a föld a Szabolcs vármegyei Geszteréden.
A történet részletei szinte meseszerűek: egy kisbojtár, Balázs János disznópásztorkodás közben egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a disznók lábai alatt megcsillan a föld, melynek mélyéről kisebb-nagyobb tarsolylemezek, ékszerek, valamint egy aranyszablya bukkan elő.
Az előkerült eszköztöredékekből – mely hazánk egyik legjelentősebb honfoglalás kori leletegyüttese – feltételezhető, hogy azok egy fejedelmi rangú személyé voltak, akit személyes használati tárgyaival együtt temettek el.
A mintegy 100 évvel ezelőtt a föld mélyéből előkerült aranyszablya ötvösművészeti rekonstrukcióját a szekszárdi származású, művészeti ösztöndíjas cizellőr, Strohmayer Ádám alkotta meg, aki a kiállítás megnyitóján röviden ismertette az aranyszablya történetét, a hozzá kapcsolódó kutatási eredményeit és a rekonstrukció kulisszatitkait.
Ódor János Gábor, a múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte az esemény azon különlegességét, hogy egy nem szakrális témájú kiállítás megnyitására a pécsi megyéspüspököt kérték fel.
Mi a kapcsolat a honfoglalás kori lelet és Felföldi László pécsi megyéspüspök személye között? – a kérdésre a főpásztor maga adott választ a kiállítás megnyitóján: a szablya a szülőfalujából, Geszterédről származik, ahol gyermekkorában sokat beszéltek az akkor még raktári rejtekben pihenő szablyatöredék legendájáról.
Beszédében a pécsi megyéspüspök rámutatott: a kard számos alkalommal jelenik meg a Szentírásban.
Napjainkban újra meg kell tanulnunk „harcolni”, hogy megvédjük magunkat, családunkat, közösségeinket, nemzetünket – figyelmezetett Felföldi László. – Láthatatlan ellenséggel szemben kell megtanítanunk a fiatalokat is harcolni, mégpedig a szépség, a jóság és a szeretet kardjával, hogy győztes családjaink, közösségeink és életünk legyen.
Szemléljük ezt a kardot, mely hitelesebben szól ma hozzánk, mint korábban bármikor. És figyeljük, hogy mire tanít minket, hogy harcainkat úgy vívjuk meg, hogy a mi életünk is a jóság és a szeretet aranyszablyájává váljon – fogalmazott Felföldi László püspök.
A főpásztor köszönetet mondott a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnökének, Rácz Jánosnak, aki megálmodta és megvalósította, hogy az évszázadokon át a föld mélyén rejtőzködő, majd pedig a raktárban porosodó és szinte elfeledett aranyszablya rekonstrukciója, a szakemberekkel történő összefogás eredményeként, megtekinthető és üzenetet hordozó valósággá váljon.
A Wosinsky Mór Múzeumban (Szekszárd, Szent István tér 26.) látható időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumból érkezett most Szekszárdra, hogy a honfoglalás kori magyar kultúra egyik legérdekesebb és legjelentősebb tárgyi emlékét mutassa be.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria