Élőben és online – Elindult a XIV. Ars Sacra Fesztivál

„A jólét, az élet örömei, a minket körülvevő szépségek arra kísérthetnek, hogy bennük keressük életünk értelmét. A hirtelen ránk tört világjárványban, elveszítve biztos kapaszkodóinkat, sokan keresték azt, ami az állandó biztonságot jelentheti. Akik ebben a helyzetben felismerték Isten jelenlétét, rádöbbentek, hogy amit eddig csapásnak éreztek, az segítette őket, hogy rátaláljanak lelkük békéjére. Mi is nagy lendülettel fogtunk az Ars Sacra Fesztivál szervezéséhez mint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kulturális albizottsága, de a járvány itt is közbeszólt. Végül júliusra mégis majdnem olyan programsorozat alakult ki, mint a korábbi években. A sok közös munkát most úgy ajánljuk a Jóistennek, ha akarja, meg lehessen tartani az Ars Sacrát. A fesztivál lélekemelő ingyenes programjaival hozzásegít mindnyájunkat, hogy Istenre tekintsünk, és megérezzük a világmindenség mögül felénk sugárzó végtelen szeretetet. Kultúránk ebből nőtt ki, ez, ami tartós egységet tud teremteni magunk és Európa népei között” – olvashattuk a szervezők „előszavát”, amelyet még a programot beharangozó sajtótájékoztatóra állítottak össze.

A folyamatos bizonytalanság dacára kezdetét vette a kilencnapos fesztivál: szeptember 11-én délután – a járványügyi előírásokat betartva – a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében került sor az idei Ars Sacra zárt körű megnyitójára.

Az intézmény főigazgatója, Varga Benedek rövid köszöntőjében arra a kérdésre adott választ, miért éppen a Nemzeti Múzeum ad minden évben otthont ennek az eseménynek. Az okok között említette, hogy egy múzeum eleve nem nélkülözi a szakralitást. E forradalmakat, háborúkat átélt épület pedig a tudás temploma, a nemzet emlékezetének, több mint ezeréves történetének felidézője, amely az emberiséget szolgálva próbálja megragadni és megérteni az örökkévalóságot.

A programsorozat világi fővédnöke, Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége abban látja a fesztivál jelentőségét, hogy a „múzsáktól ihletett” Ars Sacra a lelki megújulást szolgálja. Még ha részlegesen is, a tökéletességet, a mértéket mutatja meg. Spirituális élmény hívőknek és istenkeresőknek; válaszkeresés és az istentapasztalás útja. A szakrális művészet a kifejezhetetlent próbálja megjeleníteni. Herczegh Anita hangsúlyozta: e rendhagyó, járvány sújtotta évben, a korlátozó intézkedések ellenére is igyekszünk eljutni a forráshoz.

Erdő Péter bíboros, a fesztivál egyházi fővédnöke megnyitójában a zsoltárokból, a zsoltáréneklésből indult ki, amely a szent művészet lényegére világít rá. A művészet funkciója a kommunikáció. A szent művészet pedig – legyen szó zenéről, irodalomról, építészetről, festészetről, megimádkozott ikonokról – nemcsak a közönséggel, hanem az Úrral is kommunikál. És ahogy régi könyvek végén, utolsó lapján gyakran áll: A. M. D. G. „Ad maiorem Dei gloriam”, azaz: „Isten nagyobb dicsőségére”.

Mit fejeznek ki a szakrális (téren) alkotók? Örömet, bánatot, magasztalást, hálaadást… Jóllehet Istenhez szólnak, alapvetően nekünk van szükségünk arra, hogy a művészeten keresztül megosszuk a legmélyebb tapasztalatainkat. Egy művész az életszentség hordozója lehet. A bíboros példaként a barcelonai Sagrada Família templomot tervező Antoni Gaudít említette, akinek a boldoggá avatása folyamatban van.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kényszerű elhalasztásával kapcsolatban Erdő Péter megjegyezte: kaptunk még egy évet a felkészülésre – a közösségeinkért, a világért. A járvány elleni védekezésből fakadó kötöttségek, a szentmisék, szertartások szokott rendjének ellehetetlenülése miatt az Eucharisztia „hiányát” is megélhettük, így most fokozott lelkesedéssel, még emelkedettebb lélekkel készülhetünk a következő évi rendezvényre.

Az Ars Sacra rendszeres fellépője, közreműködője, Lackfi János költő a megnyitóra három frissen megírt, határozottan kortárs szellemiségű zsoltárt hozott. Jelenünkre reflektáló (ön)ironikus, szatirikus költeményeinek címe önmagáért beszél: A szájmaszk és a vérkeringés zsoltára, A mennyei McDonald’s zsoltára és A hulladékfüggőség zsoltára.

A Nemzeti Múzeum jó akusztikájú, impozáns dísztermében a ténylegesen éteri hangzású zenei szolgálatot a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola – Sapszon Borbála vezette – Laudate gyermekkara látta el.

A visszafogottságában is ünnepélyes esemény konferálója, Kovács Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az Ars Sacra egyes eseményei – ahogy maga a megnyitó – online is követhetők lesznek. Azt kívánta, hogy az esetleges „hiányok”, változások ellenére is legyen ez a kilenc nap mindannyiunk számára véget nem érő szeretetvendégség.

A bőséges programválasztékból a fesztivál honlapján lehet válogatni.

Fotó: Lambert Attila

Pallós Tamás/Magyar Kurír