Felújításra szorul a Szent László-legenda freskóiról híres gelencei műemlék templom Székelyföldön

Kultúra – 2025. március 19., szerda | 11:18

Romlik az állapota Székelyföld egyik legértékesebb műemlékének: az UNESCO-világörökség részét képező gelencei Szent Imre-templom húsz év után újabb restaurálásra szorul. A helyi önkormányzat és a plébánia is lépéseket tesz ez ügyben – adta hírül március 13-án a Háromszék erdélyi magyar portál.

„Háromszék legjelentősebb műemlék épülete, a gelencei Szent Imre-templom azért tekinthető annak, mert nincs más olyan épület a vidéken, amely hozzá hasonlóan régi és gazdag művészeti értékekkel rendelkezne. Az 1300-as évekre datálható, nyugat-európai színvonalú, gyönyörű falfestményei szemlátomást pusztulnak, a restaurálásuk késik. Cui prodest?” – írta februárban Facebook-bejegyzésben Jánó Mihály művészettörténész, a műemlék kiváló ismerője.

Gelence területén a középkori települést orbai székelyek alapították. Nevét először 1499-ben VI. Sándor pápa bullája említette. 1567-ben a székelyföldi helységek adóösszeírásában szerepelt Gelence neve, hatvanegy kapujával, ekkor már Háromszék egyik legnagyobb településének számított. Felszegi római katolikus temploma a 13. században épült, és Szent Imre tiszteletére szentelték. Ma már egyaránt magán viseli a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílus jegyeit. 1932-ben feltárt freskói Székelyföld legrégibb falfestményei közé tartoznak.

Felső-Háromszék, azon belül Kovászna megye Európa-hírű és egyben legértékesebb műemléke a gelencei templom, melyen már kívül is látszanak az állagromlás jelei: a falak salétromosodnak, több helyen cserepek hevernek a földön, a tetőszerkezet is felújításra szorul.

Ilyés Botond, Gelence polgármestere a sepsiszentgyörgyi Háromszék hírportál érdeklődésére elmondta: ugyan az Egyházé az épület, de ők is foglalkoznak az ügyével. „Együttműködést szorgalmazunk az érsekség, a megyei tanács és az önkormányzat között, a templommal felmerülő kérdések kapcsán Tamás Sándorral, a megyei önkormányzat elnökével és Jánó Mihállyal is konzultálunk. A hibák javítása már a műemlék jellegből kifolyólag sem egyszerű dolog. A nehézségek abból adódnak, hogy a hosszú éveken keresztül sem rendeződött telekkönyvezés miatt, hiába minden segítségünk és törekvésünk, nem tudtunk a helyreállítási alapnál (PNRR) pályázni, amely rendkívüli lehetőség lett volna – ezen belül megvalósítható lett volna a teljes körű felújítás is. Még volt esély pályázni a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségnél (AFIR) is, az említett okok miatt azonban ez szintén meghiúsult. Az értékes falfestmények miatt csak szakértők bevonásával lehetséges a beavatkozás, ami vélhetően sok pénzbe fog kerülni, így csak pályázatban gondolkodhatunk” – magyarázta a polgármester. Hozzátette: a telekkönyvezést megoldották, hiszen ezen dokumentum hiányában még pályázni sem lehetne.

A templom 1996 és 1999 között már szerepelt a World Monuments Fund által nyilvántartott, a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékét tartalmazó listán. Emiatt az amerikai székhelyű Samuel Kress Foundation finanszírozta a külső vakolat javításakor az északi falon előkerült, addig ismeretlen falképtöredék feltárását és konzerválását. A helyreállítási munkálatok 1995-ben kezdődtek a Kovászna megyei önkormányzat anyagi segítségével, majd román központi költségvetési támogatással folytatódtak. 1999-ben és 2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma összesen négymillió forinttal járult hozzá a felújítás költségeihez A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása program keretében.

A felújított templomot 23 éve, 2002. január 12-én, hatéves restaurálást követően adták át, most azonban újabb beavatkozásra lenne szükség.

Szöveg és fotó: Bartos Lóránt

Forrás: 3szek.ro

Magyar Kurír

#egyházművészet #épített örökség

Kapcsolódó fotógaléria