Főszereplők és közreműködők – Fraknói-emlékkonferenciát rendeztek az Örök Városban

A Protagonisti e Collaboratori – Studiosi provenienti dall’Europa centro-orientale presso gli archivi della Santa Sede tra il 1881 e il 1918 (Főszereplők és közreműködők – Közép- és kelet-európai kutatók a Szentszéki Levéltárban 1881 és 1918 között) című tudományos konferencián a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tagjai mellett olasz, osztrák, cseh, lengyel és horvát kutatók tartottak előadást. A szimpózium Fraknói és magyar munkatársai, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia többi nemzetéből származó történészek vatikáni kutatásaival foglalkozott a pápai levéltárak XIII. Leó-féle megnyitásától az I. világháború végéig. A tanácskozás ennek köszönhetően a Monumenta Vaticana Hungariae forrásközlő sorozat és a Fraknói-féle római magyar történeti intézet keletkezését a korábbinál tágabb perspektívából és szélesebb historiográfiai kontextusban vizsgálta.

Az előadások tanulmánnyá érlelt változata a Storia d'Ungheria – History of Hungary 2. köteteként 2025-ben jelenik meg az Edizioni Sette Città gondozásában.

A halálának 100. évfordulója alkalmából Fraknói Vilmos emlékének szentelt nemzetközi historiográfiai konferencia a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Moravcsik Gyula Intézet (HUN-REN BTK, Budapest), az Istituto Nazionale di Studi Romani (Róma), valamint a Centro di ricerca CESPoM con sede all’Università degli Studi della Tuscia (Viterbo) közös szervezésében valósult meg.

A konferenciát magyar részről Solymosi László akadémikus nyitotta meg. Beszédét ezzel a gondolattal zárta: „Bernát, a francia chartres-i iskola kancellárja valamikor 1100 táján gyakran mondogatta: »törpék vagyunk, akik óriások vállán ülünk, hogy többet és távolabbra láthassunk, mint ők«. Önök Fraknói nyomdokain járnak. Nem kétséges számomra, hogy többet is fognak látni és láttatni.”

Nagy Katalin, a Fraknói kutatócsoport vatikáni levéltári rezidense előadásában összefoglalta Fraknói Vilmos kutatásainak kezdeteit a Vatikáni Titkos Levéltárban (ma Vatikáni Apostoli Levéltár – a szerk.). Fraknói a Monumenta Vaticana munkálatainak megszervezésére irányuló tárgyalások mellett 1881. május 26. és június 15. között tudta elkezdeni munkáját a Vatikáni Titkos Levéltárban. Az előadás során a Monumenta Vaticana kezdeti éveibe nyerhetett a hallgatóság betekintést.

Tusor Péter történész, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője előadásában a Monumenta Vaticana Hungariae sorozat 1881-ben kezdődött alapítási folyamatáról szólt. A kulcsszereplő Fraknói volt, ám sokan segítették munkáját, mindenekelőtt Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek és Ipolyi Arnold besztercebányai püspök. A pozitivizmus korának vatikáni magyar történeti forrásközlő sorozata a magyar katolicizmusnak és akadémiai tudományosságnak maradandó alkotása lett. A Fraknói-féle római történeti intézet már e sorozat létrehozásával megkezdte érdemi működését.

Fejérpataky László történész, levéltáros vatikáni kutatásokban játszott szerepét tekintette át előadásában Fedeles Tamás történész. A segédtudományok, elsősorban a diplomatika és a paleográfia magyarországi megújítójának tekintett történész jelentős szerepet játszott a Fraknói Vilmos által alapított Monumenta Vaticana Hungariae sorozat első két kötetének megjelenésében. 1883 és 1886 között több hónapot töltött a vatikáni gyűjteményekben, amelynek eredményeként Gentilis de Monteflorum bíboros magyarországi legációjának aktái (1885), valamint a Kárpát-medence területén működő 14. századi pápai adószedők fennmaradt számadásai is megjelenhettek nyomtatásban (1887).

Szovák Kornél történész, középkorkutató előadásában Fraknói Vilmos vatikáni forrásfeltárásainak hatását tárgyalta a későbbi magyar középkorkutatásra; kiemelte a IX. Bonifác pápa bulláit és Gentilis legátus iratait közreadó kötetek jelentőségét, továbbá a szerző életrajzi monográfiáinak meghatározó szerepét a magyar medievisztika tematikája formálódásában.

Kanász Viktor történész Óváry Lipót levéltáros, újságíró életét és nápolyi kutatásait ismertette, bemutatva, hogyan kezdte el az addig magyar szempontból nem vizsgált nápolyi gyűjtemények történeti kutatását. Óváry Lipót nagy mennyiségű és kivételes fontosságú iratanyagokat tárt fel és tett közzé. Ennek egyik legfontosabb szegmensét a Farnese-levéltárban található III. Pál pápa kori szentszéki diplomáciai iratok publikálása jelentette. Bár a levéltáros Nápolyon kívül sok itáliai gyűjteményben megfordult, sosem kutatott a vatikáni gyűjteményekben, viszont a Monumenta Vaticana Hungariae sorozat munkálataiban aktívan közreműködött.

Nemes Gábor történész Lukcsics József egyháztörténészről, kanonokról tartott előadást. A veszprémi egyházmegyés tudós papot Fraknói Vilmos a Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis (a veszprémi püspökség római oklevéltára – a szerk.) III. és IV. kötetének szerkesztésével bízta meg, miközben átnézte a Camera Apostolica levéltár köteteit, és kigyűjtötte annak magyar vonatkozású forrásait.

Kruppa Tamás történész előadásában Veress Endre munkásságát tárgyalta a jeles történész vatikáni kutatásait a középpontba állítva. Bemutatta a Veress Endre által indított okmánytársorozatokat, kiemelve, hogy azok különösen az első világháború után gyakorlatilag átvették a Monumenta Vaticana Hungariae és az MTA Monumenta Hungariae Historica sorozatainak szerepét.

A konferencián felszólaló külföldi előadók Theodor Sickel, Ludwig von Pastor történészek, a cseh és lengyel római expedíció, valamint több horvát történész vatikáni kutatásait tekintették át.

A konferencián való részvétel mellett a kutatócsoport tagjai természetesen folytatták kutatásaikat a Vatikáni Apostoli Levéltárban, a Vatikáni Apostoli Könyvtárban, illetve Archivio Storico Capitolino közjegyzői levéltárában.

A Fraknói Kutatócsoport a Fraknói-centenárium keretében június 4-én megkoszorúzta a névadója által a lateráni bazilikában állíttatott emlékművet.

Bővebb beszámoló és további információk a kutatócsoport honlapján olvashatók.

Forrás és fotó: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Magyar Kurír