Hatalmas kőfejtőt tártak fel a régészek Jeruzsálemben

Mivel a kőből készült edények és egyéb tárgyak a zsidó törvények szerint sosem válnak rituálisan tisztátalanná, a zsidók között a szentélyek idején igen népszerű volt ez az anyag. Erről tanúskodik a helyszínen talált kőedény is – olvasható az Izraeli Régészeti Hatóság beszámolójában.

A feltárás során különféle méretű építőkövek tucatjai kerültek elő, és feltárták a kőfejtéshez használt járatokat is. Ezek méretei utalnak a helyszínen kivágott kövek nagyságára.

„A kifejtett építőkövek legtöbbje nagy méretű sziklatömb volt, hosszúságuk elérte a két és fél métert, szélességük 1,2 méter, vastagságuk pedig 40 centiméter körül volt – ismertette a feltárást az Izraeli Régészeti Hatóság részéről vezető Michael Csernin és Lara Silov. – Minden egyes ilyen kő két és fél tonnát nyomott.”

A kövek lenyűgöző mérete feltehetőleg arra utal, hogy a királyi udvar számos jeruzsálemi építkezéséhez szállították innen a követ a második templom korának végén, Nagy Heródes király idejétől (Kr. e. 37–4). A történelmi forrásokból kitűnik, hogy Heródes jeruzsálemi építkezései közé tartozott legelőször is a Templomhegy és a szentély bővítése. Uralkodása alatt számos grandiózus középületet – palotákat és erődítményeket – is emeltek városszerte. Ezen építkezésekhez rengeteg jó minőségű építőkőre volt szükség. Heródes utódai folytatták az általa megkezdett monumentális projekteket. Ezek között a legfontosabb volt a »harmadik fal«, amelyet Heródes unokája, I. Agripász király (uralkodott: Kr. u. 37–44) emeltetett” – fejtették ki a kutatók.

A régészek fontos összefüggésekre világítottak rá: „Megfelelő óvatosság mellett logikusan feltételezhetjük, hogy a kifejtett kőtömbök egy részét a korabeli Jeruzsálem utcáinak burkolására szánták. Az Izaeli Régészeti Hatóság szakemberei az elmúlt években egy kövezett utat tártak fel a jeruzsálemi Dávid Városában (ez az úgynevezett Zarándokok útja), amely szintén a második szentély korának végéről származik. Csodálatos módon az utat burkoló kövek pontosan megfelelnek azon kőtömbök méretének, vastagságának és geológiai tulajdonságainak, melyeket a most napvilágra hozott kőfejtőből bányásztak ki.”

A kőfejtő egyik sarkában kétezer éves érintetlen kőedényt találtak. „Egy kőből készült, rituális tisztaság céljait szolgáló edényről van szó, amelyet a második templom korában használtak a zsidó közösségekben. Elképzelhető, hogy a helyszínen készítették, a kőfejtőben, de az is lehet, hogy az itt dolgozók számára hozták ide máshonnan” – nyilatkozták a régészek.

A kutatók célja, hogy a feltárt részeket a helyszínen építendő komplexum részévé tegyék, hogy minél többen megismerkedhessenek múltunk e monumentális emlékével.

Eli Escusido, az Izraeli Régészeti Hatóság vezetője elmondta: „A kilenc nap [áv hónap újholdja és tisá beáv böjtje közötti időszak] és áv hónap kilencedike küszöbén állunk. Ebben az időszakban a zsidó nép Jeruzsálem pusztulását gyászolja. Szimbolikus és igen megható, hogy épp ebben az időszakban került napvilágra ez hatalmas kőfejtő. A felfedezett kőedényeket az idén nyáron a nagyközönség számára is megnyitott Jay és Jeannie Schottenstein Nemzeti Régészeti Campuson állítjuk ki Jeruzsálemben.”

Forrás: EMIH Magyar Zsidó Szövetség; Israel Antiquities Authority

Fotó: Israel Antiquities Authority Facebook-oldala

Magyar Kurír