A rendezvényt Magyarország Szentszéki Nagykövetsége a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltséggel, a Pápai Gergely Egyetemmel, a római Osztrák Történeti Intézettel, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltárral, a római Collegium Hungaricummal (közismertebb nevén: Római Magyar Akadémiával) és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekttel együtt szervezte.
A konferencia védnökei a Veszprémi Érsekség és a Pápai Történettudományi Bizottság voltak. Mindkét szervezet ritkán vállal védnökséget, így megtiszteltetés volt, hogy most megtették.
Az ötlet Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátusban született meg, és a megvalósítást is ő koordinálta.
Az esemény apropóját egyrészt az adta, hogy Veszprém és a Balaton térsége idén Európa kulturális fővárosa, a térség történetében pedig mindig is jelentős szerepet játszott a Katolikus Egyház és a veszprémi egyházmegyét kormányzó püspökök sora. Közülük kiemelkedik a bíbort elnyert Hornig Károly személye, aki számos társadalmi, kulturális és tudományos kezdeményezés nagy mecénása, a vatikáni magyar levéltári kutatások lelkes támogatója volt. A megrendezés másik apropóját Hornig püspökké szentelésének 135. évfordulója adta.
A rendezvény az Auer Trio két tagja, Kováts Péter és Varga István által adott rövid koncerttel kezdődött: Bach Goldberg-variációit szólaltatták meg hegedűn és gordonkán.
A rendezvényt négy köszöntőbeszéd nyitotta meg: a Pápai Gergely Egyetemen a rendezvénynek otthont adó, az Egyház Története és Kulturális Öröksége Karának dékánjáé, Vitor Délio Jacinto de Mendonça SJ-é, majd Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagyköveté, illetve üdvözölte a vendégeket a rendezvény védnökei képviseletében Marek Andrzej Inglot SJ, a Pápai Történettudományi Bizottság idén kinevezett elnöke, valamint Udvardy György veszprémi érsek.
A konferenciát Pierantonio Piatti, a Pápai Történettudományi Bizottság tudományos titkára moderálta.
A szimpózium két szekcióra oszlott: az első Hornig Károly veszprémi püspöki tevékenységére, a második a bíborossá kreálására és Rómához, az Apostoli Szentszékhez fűződő kapcsolataira fókuszált.
Az első szekció első előadója Gárdonyi Máté, a PPKE HTK dékánhelyettese a 20. század eleji magyar egyháztörténetről adott diagramokkal, térképekkel, képekkel kísért általános áttekintést. Ebbe a kontextusba helyezte Hornig Károly személyét, tevékenységét Takáts István veszprémi érseki általános helynök. Végül Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár- és Levéltár igazgatója a püspöknek a veszprémi káptalannal, illetve papsággal való viszonyát vizsgálta.
A két szekció között fogadásra került sor, amelyen az érdeklődők megkóstolhatták a veszprémi érsekség díjnyertes borait is.
A második szekciót Roberto Regolinak, a Pápai Gergely Egyetem professzorának előadása nyitotta meg, aki a különféle bíborosi kinevezésekről beszélt a 19. század végén, a 20. század elején, Hornig Károlyt az úgynevezett „lelkipásztor bíborosok” közé sorolva. A következő előadó, Andreas Gottsmann, a római Osztrák Történeti Intézet igazgatója az Osztrák-Magyar Monarchia bíborosi kinevezéseire koncentrált e periódusban, körüljárva többek között a koronabíborosok kérdését. Végül a konferencia utolsó előadója, Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus Hornig Károly és Róma kapcsolatát vizsgálta, különös tekintettel a vatikáni levéltári kutatások támogatására és bíborosi kinevezésének körülményeire, melyhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy az uralkodó, Ferenc József ezt külön levélben kérte a pápától.
A rendezvény, amely több hazai, római és szentszéki intézmény összefogásának köszönhetően valósult meg, megismertette a nagyszámú érdeklődő közönséggel és a konferenciát online követőkkel Veszprémet és annak gazdag kultúráját, a veszprémi egyházmegye (1993-tól főegyházmegye) történetét, Hornig Károly bíboros, veszprémi püspök személyét és a vatikáni magyar levéltári kutatások egy jelentős szeletét.
Forrás: Magyarország Szentszéki Nagykövetsége; Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár
Fotó: Szentszéki Magyar Nagykövetség; Pápai Gergely Egyetem; Collegium Hungaricum, Róma
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria