Identitásközvetítés a turizmusban – Mohos Gábor és a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Berésiten

A Berésit (Kezdetkor) elnevezésű hittudományi szabadegyetem az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség és a Milton Friedman Egyetem szervezésében, a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme Alapítvány közreműködésével indult el 2024. március 14-én az Óbudai Zsinagógában.

Egy épületnek vagy intézménynek van-e nemzeti, vallási identitása, és ha van, az miben megragadható? – tette fel a beszélgetésindító kérdést Negyela László.

Mohos Gábor püspök elmondta, amikor a 19. század közepén a bazilikát Hild József tervei alapján elkezdték építeni, még nem volt erős a nemzeti jellege, ekkor még – Lipótváros lévén – az osztrák Lipót lett volna a védőszentje. Amikor statikai problémák miatt beszakadt a kupola, Ybl Miklós vette át a tervezést. Az 1800-as végén dőlt el, hogy István, az első magyar király lesz a templom védőszentje. Nemzeti jelleget is ekkor kapott az épület: a szentély hasonlít a Hősök tere kialakítására, az oltár közepén Szent István áll, bár sok turista azt hiszi, hogy Jézus. (Közelebbről látszik, hogy az arcon bajusz van, amiről úgy gondolták, magyaros jelleget képvisel.) Ugyanakkor a bazilika templom, az ima és az istentisztelet helye, tehát szakrális tér is.

A Magyar Nemzeti Múzeum az ország első számú múzeuma, nemzeti karaktere értelemszerűen erős – vette át a szót Zsigmond Gábor, majd ismertette az alapítás körülményeit. – A múzeum 1802-ben egy magyar nemes, Széchényi Ferenc alapításával jött létre. Az a néhány nemzeti múzeum, mely világszerte megelőzte a Magyar Nemzeti Múzeumot, rendszerint dinasztikus okokból az uralkodó gyűjteményei számára épült. Az épületet az 1830-as években kezdték építeni Pollack Mihály tervei alapján, ekkor a Magyar Tudományos Akadémiával együtt a reformkorszak szimbóluma lett. „A nemzeti és a vallási ügyek szimbiózisára sok szép példát látunk abban az időben, amikor a Nemzeti Múzeum a fénykorát éli” – fogalmazott az igazgató, majd példaként említette Balázs Mórt, aki „mozgásba hozta Budapestet, feltette a világtérképre”, mivel megépítette a világ első földalatti vasútját és Európa első belvárosi villamoshálózatát. Mecénásként is működött, számos izraelita ügy szorgalmazója volt, többek között a Szabolcs utcai kórház kötődik a nevéhez. Jótékonysági és szociális tevékenységéért magyar nemesi címet kapott, mégsincs róla Budapesten közterület elnevezve mind a mai napig.

A látogatók egy része nem keresztény, nem katolikus, nem európai. A beszélgetés során felmerült, vajon őket hogyan lehet megszólítani.

Mohos Gábor három éve a bazilika plébánosa. „Az a koncepcióm, hogy egy olyan épületbe jönnek be az emberek, mely egy élő közösség kultuszának a helye, nem csak egy múzeum.” A magyar történelmet a Szent Jobbal kapcsolatosan ismertetik meg a látogatókkal, a bazilika egyháztörténelemhez kapcsolódó ábrázolásait pedig megvilágítással emelték ki. Ezáltal sok idegenvezető fedezett fel új összefüggéseket, a turisták pedig 6-7 perccel többet töltenek a templomban a korábbiakhoz képest. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ingyenes applikációt hozott létre, mely hat nyelven ismerteti a kiemelt turisztikai célpontokat, így a Szent István-bazilikát, a Mátyás-templomot és az esztergomi bazilikát is.

Zsigmond Gábor hangsúlyozta: a múzeumok is az élő közösség terei, és nem poros emlékeket szolgálnak (bár az is feladatuk: Szent István palástját éppen a Nemzeti Múzeumban őrzik). Az elmúlt évben először lépték át az évi 600 ezres látogatószámot. Az igazgató felhívta a figyelmet a múzeumok funkciójának változására. Mint mondta, a 21. században a múzeumnak diszkurzív társadalmi térré kell válnia, témákat kell felvetnie. Elvesztette azt a primátusát, hogy a tudás kizárólagos őrzője és kinyilatkoztatója legyen, mivel ma már a látogató sok információhoz hozzáfér interneten, közösségi médiafelületeken keresztül. Ugyanakkor a múzeum hatásköre, láthatósága, eredményessége sem csak a látogatószámban nyilvánul meg, hiszen digitális tartalommal, ami lehet egy TikTok videó is, több százezer embert ér el. „A múzeumok olyan közösségeket is szolgálnak, akik fizikailag nincsenek a közelünkben, a világ bármely pontján lehetnek. A digitális térben is biztosítanunk kell a hozzáférhetőséget és az akadálymentességet.”

Negyela László ezután afelől érdeklődött, változott-e a vallásturisztikai megközelítés az elmúlt években. A kétezres évek elején például nagy port kavart, amikor a pécsi székesegyházban bevezették a belépőjegyet a turistáknak.

Mohos Gábor elmondta, a belépőjegyet ők is bevezették három évvel ezelőtt, ezt elfogadták a turisták, akik addig adományt adhattak. A bazilika szakrális tér, de kulturális-történelmi érdeklődésű látogatói is vannak. E kettőt próbálják időben és térben szétválasztani, méghozzá úgy, hogy a templom egy turistáktól elzárt részén egész nap lehet imádkozni, a fő templomtér pedig reggel 9-től háromnegyed 6-ig nyitva van a turisták részére. Vasárnap délelőtt a szentmisék alatt csak a kupola és a kincstár látogatható. Délutántól nyitva áll a templom a látogatók számára, akik részt vehetnek az angol nyelvű szentmisén is. A bazilika feladata, hogy szolgáltatást nyújtson, cserébe egy nem nagy összegű belépődíjat kér fenntartásáért. Csak a kupolába szóló belépőjegy ára magas, mert biztonsági okokból korlátozni kell a látogatók számát. A bazilikában a hét öt napján rendeznek koncerteket, ezeken felül számos kulturális programmal várják az érdeklődőket. Mivel Puskás Ferenc és az Aranycsapat három tagja az altemplomban van eltemetve, az ő sírjaikat látogatókra is gondolniuk kell. A turizmus kiszolgálása mellett mindig felhívják a figyelmet arra, hogy a bazilika szakrális tér, nyáron például nem lehet lenge öltözékben belépni.

A beszélgetés azzal folytatódott, hogyan változott a látogatók igénye, megelégszenek-e a vitrines kiállításokkal, vagy egyfajta Disneylandet kell a múzeumokban biztosítani.

A látogatók igénye gyorsan változik – mondta a Nemzeti Múzeum igazgatója –, mire valamit megvalósítanak, már újabb kihívások előtt találják magukat. Régen például nem lehetett a múzeumban fotózni, idővel csak akkor, ha fotójegyet vásároltak. 2010-11-től a New York-i Metropolitan bevezette, hogy a kiállításokon szabadon lehet fényképet készíteni, felismerve, hogy a látogató két lábon járó reklámfelület. A Covid-járvány idején aztán minden múzeum digitális tartalomgyártóvá vált, ilyen módon azóta is igyekeznek segíteni az oktatást. Egy múzeum elsődleges feladata, hogy a közösség számára megőrizzen akár több ezer éves anyagokat úgy, hogy az a következő generációk számára is elérhető legyen. Mivel azonban külföldön is egyre könnyebben hozzáférhetők a világszínvonalú kiállítások, itthon sem lehet poros a vitrin. Kinyílt a világ, a látogatók elvárásai komoly tempót diktálnak. Egy dubaji múzeumban a kiállítási tárgy alá szenzoros pulzusmérőt helyeztek el: ha a műtárgy nem vált ki heves reakciót, lecserélik. „Szolgáltatóipar a múzeum, de a konkurenciánk nem a másik múzeum, hanem a Netflix vagy a TikTok. Addig tudunk versenyben maradni, amíg hitelesek maradunk.”

A beszélgetés végén arról esett szó, fontos-e, hogy az intézményeik részt vegyenek a nemzeti identitás alakításában, erősítésében.

Egy magyar múzeum a Kárpát-medencében élő közösségek emlékezetét őrzi, nemcsak a tárgyi, hanem a szellemi örökséget is, egy-egy közösség szokásait, hagyományait. A postatörténet, a kohászat története például egyre inkább fontos szellemi örökségek, hiszen ezek a szakmák megszűnőben vannak. „Az identitás lehet szakmai, vállalati, vallási, nemzeti, regionális jellegű. A múzeum ezeknek az őre” – mondta Zsigmond Gábor.

A Szent István-napi körmenet fontos esemény nemzeti és vallási identitás szempontjából, de ez a kettő folyamatosan megmutatkozik a bazilika falain belül, például a szentek ábrázolásában. A magyar szentek ábrázolása és a Szent Jobb kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a turistákat megismertessék a magyar történelem fő fejezeteivel.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír