Igazi csemege várja a Rómába érkezőket – A történelemben először látogatható a lateráni palota

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház szomszédságában található apostoli palota az avignoni fogságig szolgált a mindenkori pápa lakhelyéül, azt követően pedig csak ideiglenes jelleggel. Utoljára pápa VI. Pál személyében lakott az épületben, aki maga rendezte be az adott korban modern és visszafogott bútorzattal a pápai lakosztályt.

Az épület jelenleg róma püspökének megbízásából – aki a mindenkori pápa – a Római Főegyházmegye általános helynökének és hivatalának ad otthont. A lateráni palota, mely az egyháztörténelem és kultúra kimagasló helyszíne, többek között arról nevezetes, hogy falai között hirdette ki VIII. Bonifác pápa 1300-ban az első szentévet, illetve itt írta alá Gasparri bíboros államtitkár és Benito Mussolini olasz miniszterelnök 1929-ben a Lateráni egyezményt.

Ferenc pápa döntése indoklásául a De Donatis bíborosnak címzett levelében így fogalmaz: „Az Egyház az évszázadok során mindig is tett azért, hogy támogassa a művészek tehetségének és tudásának gyümölcseit, melyek gyakran hittapasztalatok tanúságai és Isten dicsőítésének eszközei. Nemcsak a művészet iránti szeretet miatt, hanem hogy megóvja a kulturális örökséget az olyan kihívásokkal és veszélyekkel szemben, melyek megfosztanák funkciójától és értékétől. E rendkívüli felelősségérzet s az éber igyekezet – hogy

az egyes helyek, épületek és művek az emberi lélek kifejeződéseiként, az emberiség kultúrájának szerves részeiként legyenek megbecsülve

– arra sarkallta elődeimet, hogy továbbadják e műveket a következő generációknak, hogy megőrizzék és elérhetővé tegyék azokat a látogatók és tudósok számára. E feladat ma is arra hívja Róma püspökét, hogy gyümölcsöztethetővé tegye a javak s az oltalmára bízott művészeti örökség szépségét és jelentőségét.

Az említett okok miatt e célra kívánom fordítani a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházhoz, pápai székesegyházamhoz tartozó épületeket, jól ismerve azok jellegét, mellyel a történelem alakulása és minden eseménye felruházta, összhangban a Lateráni szerződés előírásaival.

Eminenciádat, római helynökömet bízom meg a feladattal, hogy a komplexumban, melyet évszázadokig lateráni patriarchiumként ismertek, létesítsen különböző formában és tartalommal múzeumi és kulturális tevékenységeket, gondoskodjon a szükséges elrendezésről, erősen bízva »a Katolikus Egyház nemes művészeti hagyományaiban« (Lateráni szerződés, 16. cikk).”

A palotában 3000 négyzetméternyi területet tettek látogathatóvá, ami magában foglalja az épület első szintjét, melyből tíz szoba, a pápa magánlakosztálya, a kápolna és a lateráni bazilikához vezető monumentális lépcsősor is hozzá tartozik.

Az épületet kizárólag előzetes foglalás alapján, szerda és vasárnap kivételével naponta látogatható, maximum 30 fős turnusokban.

A palotában az úgynevezett zöld ruhás nővérek (az Isteni Kinyilatkoztatás Misszionáriusai kongregáció tagjai) tartják a tárlatvezetéseket, akik a Szentatya szándéka alapján az épület művészeti és történelmi értékeit az emberi lélek kifejeződéseiként, illetve az evangélium fényében mutatják meg.

Ferenc pápa korábbi döntése nyomán 2014-től látogathatóvá tette a Castel Gandolfó-i pápai kerteket és 2015-től az Albanói-tóra néző palotát.

Szerző: Kuzmányi István; a Szentatya levelét Balláné Sárközi Jáhel fordította

Forrás és fotó: Lateráni palota és a római helynökség

Magyar Kurír