Katolikus iskolák közös koncertje zárta a KATTÁRS első napját a Szent István-bazilikában

Az esemény elején a szervezők nevében Tóth Zsófia, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztő-bemondója köszöntötte a megjelenteket, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket, Maruzsa Zoltán köznevelésért feleős államtitkárt, az intézmények igazgatóit, meghívott vendégeket és az egész közönséget.

A különleges és nagy volumenű hangverseny művészeti vezetője Sapszon Borbála, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola karnagya volt. Kérdésünkre elmondta, a vágyuk az volt, hogy az este igazi örömünnep lehessen, melyen a felkért együttesek legszebb és legkedvesebb kincseiket osztják meg a közönséggel és egymással. A kórusok élén álló karnagyok e vágyat szem előtt tartva válogatták össze a koncert műsorát, mely a középkori egyszólamúságtól a reneszánsz vokálpolifónián és a romantikán át egészen a kortárs művekig ívelt.

„Légy jelen!” – szól az idei KATTÁRS mottója. Ennek a felszólításnak különös ereje van a számunkra: arra hív minket, hogy ne csak távoli szemlélői, hanem valós átélői lehessünk olyan eseményeknek, amelyek segítenek közelebb kerülni a személyes, szerető és életünkben jelenlévő Istenhez – hangzott el a koncert elején.

A sort a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola gimnazista vegyeskara nyitotta, akik Balassa Ildikó vezényletével Daróci Bárdos Tamás Temesvári miséjéből énekeltek részleteket, valamint a „pápák zeneszerzőjének” is nevezett Marco Frisina Ti rendo grazie című művét adták elő. Az első darab kiválasztására az is apropót adott, hogy Bárdos Lajos 2019-ben elhunyt, szintén zeneszerző, karnagy és zenetudós fia 1931-ben szeptember 27-én látta meg a napvilágot.

Őket követte a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola 3–8. osztályos tanulóiból álló gyermekkara, akiket Blazsek Andrea vezényelt. Összeállításuk egyházi népénekkel indult, majd két csángómagyar népének következett Jáki Teodóz gyűjtéséből, majd két Kodály-mű, végül Leo Delibes-művek hangzottak el.

A két formáció előadásában orgonán közreműködött Megyesi Schwartz Dóra.

A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont Leánykara Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, César Franck, illetve Mathia Károly alkotásait tolmácsolta Szőnyiné Lobmayer Margit karnagy vezényletével, Kály-Kullai Rita orgonajátéka mellett.

A Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium öregdiákokból álló vegyeskarát Semjénné Menus Gabriella vezényelte, aki James Withbourn énekhangra, orgonára és szoprán szaxofonra megálmodott Son of God Mass című művéből választott tételeket. Őket Schnell Máté kísérte orgonán, a szaxofont Németh Sebestyén szólaltatta meg.

A Kórusiskola Jubilate leánykara ma is alkotó hazai kortárs szerzők előtt tisztelgett műsorával, előadásukban Orbán György, Huszár Lajos és Gyöngyösi Levente művei hangzottak el Sapszon Borbála és a Kórusiskolát alapító Liszt-díjas Sapszon Ferenc vezénylete mellett.

Az utolsó kórus a Piarista Gimnázium fiúkórusa volt. Melegh Béla karnagy főként a reneszánsz és romantika repertoárjából válogatott, tőlük egy gregorián ének után Giovanni Pierluigi da Palestrina, Tomás Luis de Victoria, Antonio Lotti és Max Reger műveit halhatták a jelenlevők.

A koncertet a hat iskola kórusainak közös produkciója zárta: a 250 fiatal énekhangja egy nagy egésszé csengett össze, betöltve a Szent István-bazilika belső terét.

Blazsek Andrea vezényletével elsőként Bárdos Lajos Ave maris stella című kánonja hangzott el, mégpedig úgy, hogy a kórustagok a közönséget körbeállva minden jelenlévőt közös éneklésre hívtak (a kottát a kivetítőn mindenki követhette). A dallamot így először közösen énekelték el, azt követően pedig egymás után léptek be a szólamok: a férfiakat arra kérték, hogy a harmadikként belépőkhöz, a hölgyeket pedig, hogy a negyedikként megszólaló szólamhoz csatlakozzanak.  

Az eredetileg latin nyelvű Mária-himnusz négy sorának magyar szövege Sík Sándor fordításában így hangzik:

Tengernek Csillaga, Isten édes Anyja,
Ave makulátlan Mennyei szép Porta!
Atyának dicsőség, Krisztusnak tisztesség.
Szentlélek Istennek egy áldás adassék.

A képre kattintva fotógaléria nyílik

Az estét pedig az ugyancsak nagyon sokak által ismert és szeretett Kodály-mű, az Esti dal zárta, amelyet Sapszon Borbála vezényelt. A népdalt Kodály Zoltán gyűjtötte 1922-ben Pásztón, az első két versszakkal együtt. A harmadik versszak Szegedről való.

Erdő mellett estvéledtem,
Subám fejem alá tettem,
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet.

Én Istenem, adjál szállást,
Már meguntam a járkálást,
A járkálást, a bujdosást,
Az idegen földön lakást.

Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzánk szent angyalát,
Bátorítsa szívünk álmát,
Adjon Isten jó éjszakát!

Fotó: Wágner Csapó József

Horogszegi-Lenhardt Erika/Magyar Kurír