Keltsd életre a templomodat! – Szívós Boglárka, Sopron

Az éjszakai varázslat

A Szent Orsolya-templomban éjfél van. Mindent sötétség fed, fény sehonnan sem szűrődik be. Hirtelen a lámpák egyszerre felkapcsolódnak, bevilágítják a főoltárt, a mellékoltárokat és a szószéket.

A szobrok egyszer csak megmozdulnak. Szent Orsolya lelép a szárnyas oltárról, kezében nyíl van, ami vértanúságára emlékeztet minket. Az oltár becsukódik, és leereszkedik róla a rajta található négy evangélista jelképe. Máté, Márk, Lukács, János mint angyal, oroszlán, bika és sas leszállnak a templom közepére a magas, karcsú keresztboltozat alá.

A szoborlétben mozdulatlanul álló alakok végtagjai igencsak elzsibbadtak, ezért jól megmozgatják magukat. A sas először a karzatra repül, majd onnan körberepüli a templomot. Repülés közben véletlenül lelöki Szent László szobrát a főoltár mellől. Szent Orsolya megijed, odafut, hogy megnézze, mi történt a szoborral. Megnyugodva látja, hogy a szobor épségben fekszik a kőpadlón. Odagyűlnek az evangélisták is, és azon kezdenek tanakodni, miképp helyezzék vissza a szobrot. Az oroszlán és a bika felajánlja, hogy erejükkel feltaszítják a helyére, de a többiek félnek, hogy a végén még összetörik. A sas hiába tudna felrepülni a szobor helyére, nem bírja el azt. Az angyal megkéri Szent Orsolyát, hogy együtt próbálják meg megmozdítani a szobrot. Sajnos ők sem járnak sikerrel.

Lassan világosodik. Mindjárt itt a reggel, és jön Zsuzsa néni, hogy előkészítse a templomot. Az 1/a osztály érkezik ma a legeslegelső reggeli osztálymiséjére. Kétségbeesve veszekednek, vitatkoznak, keresik a megoldást arra, hogy Szent László szobrát a helyére tegyék, mielőtt bárki megérkezne. Sürgeti őket az idő. A bika szerint inkább álljanak vissza a helyükre, nehogy kiderüljön az éjszakai varázslat, miszerint éjfélkor életre kelnek. A többiek nem így gondolják. Nem szeretnék magára hagyni a szobrot, inkább megvárnák Zsuzsa nénit, hátha tud segíteni. Ekkor meghallják, hogy nyílik az ajtó, fény szűrődik be a templomba, és belép Zsuzsa néni. Megdermedve nézi az életre kelt szobrok társaságát. Nem hisz a szemének. A szobrok ekkor abbahagyják a vitatkozást, és segítséget kérnek tőle. Megvan a megoldás, ez csak együttes erővel sikerülhet. Zsuzsa néni az első döbbenet után hozza is a létrát, és az életre kelt szobrok segítségével visszahelyezi Szent Lászlót a helyére. Most már minden készen áll, hogy a szobrok elfoglalják helyüket az oltáron, és az 1/a osztály bejöhessen. Zsuzsa néninek ekkor az az ötlete támad, hogy a feléledt szobrok kísérjék be a kis elsősöket a templomba. Mindannyiuknak nagyon tetszett az ötlet. Végre nem kell visszaváltozniuk reggel szoborrá. Az elsősök az osztályfőnök vezetésével meg is érkeznek a templomhoz. A kapuban az életre kelt szobrok már várják őket. Az osztály nem tudta, hogy mi folyik itt, de Szent Orsolya kedvesen elmesélte történetüket. Az éjszakai varázslattól kezdve, Szent László szobrán át, Zsuzsa néni megérkezéséig. A szobrok bekísérték a diákokat a templomba, és velük együtt vettek részt a szentmisén.

Ettől a naptól kezdve a szobrok minden reggel a kapuban várták és kísérték be a templomba a gyerekeket, akik mindig örömmel mentek és beszélgettek velük az éjszakai varázslatról.

Szívós Boglárka 9 éves,
az orsolyita rend soproni Szeplőtelen Fogantatás-templomáról írta meséjét.

Magyar Kurír