Krisztus neve egy ezüstamuletten – ez lehet a legkorábbi bulgáriai keresztény emlék

Kultúra – 2024. július 25., csütörtök | 14:45

Az internet a napokban kapta föl a hírt, amely valójában idén február-márciusban jelent meg a bolgár portálokon: megtalálták az eddig ismert legkorábbi feliratot, amely a kereszténységről tanúskodik a mai Bulgária területén.

A Heritage Daily két napja osztotta meg a több hónapos hírt: ezüstamulettet találtak a Deultum-Debelt Nemzeti Régészeti Park területén, az ország délkeleti részén fekvő Szredec közelében. Az amulett feltehetően a legkorábbi keresztény emlék bolgár földön. A restaurálás és a felirat elemzése utána tették közzé a hírt, és helyezték el az értékes leletet a régészeti park múzeumában – számolt be Dora Todorova kurátor a Bulgarian News Agency portálnak 2024. március 5-én.

Deultum vagy Develtosz az ókorban Trákia egyik fontos városa volt a Szredecka folyó fekete-tengeri deltájánál. A ma Debelt néven ismert települést a Kr. e. 7. században alapították, úgynevezett emporiumként, Kr. u. 46-ban csatolták a Római Birodalomhoz, és lett Trákia provincia része.

Az Kr. u. 2. században alapították meg a területen a develtosz-szozopoliszi püspökséget.

Az 1980-as évek óta folynak jelentős ásatások a vidéken; a számos értékes lelet közül kiemelkedik egy Septimus Severust ábrázoló bronzfej, illetve egy szarkofág, melynek görög nyelvű felirata arról tanúskodik, hogy Develtosz hajdan kikötőváros volt.

„A korai keresztények nagyon ügyeltek rá, hogy ne fedjék fel magukat, ezért különféle szimbólumokkal utaltak Krisztusra – magyarázta Dora Todorova a bolgár portálnak. – Jelen esetben az amulettet egy sírban találtuk, az elhunyt feje közelében, de elrejtve mások szeme elől.”

Krisztus neve oly módon szerepel az amuletten, hogy az első betűt 45 fokos szögben elforgatták, így kereszt alakot formál.

Ezzel a szokással már más keresztény feliratoknál is találkoztunk – tette hozzá a kurátor.

Az amulettet 2023 nyarán találták egy temetkezési helyen a deultumi régészeti rezervátumban. Eleinte kis ezüstrúdnak hitték, majd a restaurálás során kiderült: összetekert ezüstlemezke, melybe Gábriel és Mihály főangyalok, illetve a Védelmező Krisztus nevét vésték. Dora Todorova kifejtette, a „védelmező” (ΦΥΛΑΞ) terminus egyszerre vonatkozik Krisztus szerepére, illetve az amulett céljára, amely viselőjének védelme.

Kraszimira Kosztova, a deultumi régészeti park igazgatója szerint az ezüstamulett a 2. század második, illetve a 3. század első feléből származhat.

Az ezüstamulett feliratát Nikolaj Sarankov epigráfus elemezte, neki köszönhető a datálás is. Sarankov szerint a tárgy a legkorábbi keresztény emlék Bulgária területén, és Krisztus legkorábbi említése van rajta. Az epigráfus szakértő szerint nem meglepő egy hasonló korai emlék felbukkanása Deultumban, mert

az itteni római kolónia az első ismert település, ahol bizonyítottan élt keresztény közösség, és volt püspöke.

Nikolaj Sarankov az Archaeologia Bulgarica oldalon tette közzé elemzését 2024 februárjában, melyben kifejti, a datálásban fontos szerepet játszott, hogy a +ΡЄICTOC feliratban I helyett ЄI szerepel. A korban rendkívül ritka az explicit utalás Jézus Krisztusra; a bulgáriai Plovdivban (az egykori Philippopolisban) találtak olyan kora 3. századi sírfeliratot, melyen számkóddal írták le Krisztus nevét (888).

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: BTA.bg

Fotó: Wikimedia Commons; Deultum-Debelt Nemzeti Régészeti Park Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Fotó: Deultum-Debelt Nemzeti Régészeti ParkFotó: Deultum-Debelt Nemzeti Régészeti ParkFotó: Deultum-Debelt Nemzeti Régészeti ParkFotó: Deultum-Debelt Nemzeti Régészeti Park