Magyar és idegen nyelven is megjelent tanulmánykötet a 70 éves Erdő Péter tiszteletére

A Iustitia Duce, caritate comite című kiadvány magyar nyelvű, míg a Sacrorum Canonum Scientia angol, francia, német, olasz, spanyol nyelven jelent meg. Mindkét könyvben negyvenkét tanulmány olvasható a kánonjog kiemelkedő tudósaitól.

A köteteket a Szent István Társulat gondozta.

A megjelenteket Zsuffa Tünde, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője köszöntötte. Kiemelte: nem csupán egy születésnapi köszöntő okán találkozunk ma itt, hanem örömünnepet is tartunk, hiszen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetében van egy nemzetközi jelentőségű műhely, és az itt végzett munkának beérett a gyümölcse.

Az elsőként bemutatott idegen nyelvű kötetben az egyházi jogtudomány világszerte elismert tudósainak, rangos egyetemek oktatóinak tanulmányai kaptak helyet. Hogy több mint negyven tudós tanulmánya olvasható a kötetben, azt bizonyítja, hogy a budapesti Kánonjogi Intézet felkerült a tudományos világtérképre. Amerikai, francia, japán, lengyel, német, olasz, portugál, spanyol szerzők küldték el írásaikat.

A Sacrorum Canonum Scientia című kötetet az egyik szerző, Schanda Balázs alkotmánybíró, az alkotmányjog professzora, kánonjogász mutatta be. Felsorolta, hogy a kötet negyvenkét tanulmánya közül tizennyolc olasz, kilenc-kilenc angol, illetve spanyol, öt francia és egy német nyelvű. A professzor kifejtette: annak, hogy egy kerek születésnapon egy egyetemi professzor kap egy ünnepi tanulmánykötetet, nincs hírértéke, inkább az a sértő, ha valaki nem kap ilyet. Ám az, ha valaki ilyen vastag kötetet kap, ráadásul kettőt, az már rendkívüli, mint ahogyan a könyv tartalma is.

Ez a kötet a kánonjog professzorának szól, az ő munkásságának. Nyilván nem elválasztható attól az egyházvezetői szolgálattól, amit „professzorunk” betölt most már két évtizede, különböző helyzetekben, de ezek a tanulmányok megszülethettek volna akkor is, ha Erdő Péter „csak” a kánonjog tanára a budapesti fakultáson. Akkor is ott lenne körülötte és mögötte az a nemzetközi kapcsolatrendszer, amelynek egy ilyen vaskos kötet a lenyomata. Rendkívül figyelemre méltó, hogy ebben a kiadványban az írások egyharmada – ami nagyon magas arány – egyértelműen az ünnepelt szakmai munkásságára épül, és azzal folytat tudományos párbeszédet.

Ez a kötet az élő tudományos párbeszéd nemzetközi horizontján helyezi el a jubilánst, ami a jelen lévő szakemberek, egyháztudósok egyikének sem okoz meglepetést. Ez egyedülálló a jogtudomány tekintetében, ugyanis az elmúlt évtizedekben ezen a területen nem volt olyan akadémikusunk, aki közelítőleg is hasonló reflexiót kaphatna a világtól. Erdő Péter tanítványai meggyőződhettek arról, hogy ez nem véletlen:

egyedülálló látásmód, felkészültség és a kollégák, tanítványok iránti nyitottság jellemezte és jellemzi az ünnepeltet

– ez mindenkiben, aki találkozik vele, nyomot hagy. Ez a kötet annak kifejezése is, hogy azok, akik tisztelik Erdő Péter tudományos munkásságát, egyben szeretik is azt a személyt, akinek tiszteletére ezek a tanulmányok megíródtak.

A kötet egyik szerkesztője, Szabó Péter, a Kánonjogi Intézet elnöke emlékeztetett rá: általános vélekedés szerint a II. Vatikáni Zsinat legfontosabb dokumentuma a Lumen gentium, az Egyházról szóló zsinati tanítás. Ez így van, de az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják: az igazi kulcskérdés az Egyház sorsa vagy jövője szempontjából nem annyira alkotmányjogi, hanem inkább episztemológiai kérdés: az igazság felismerésének és megőrzésének problematikája.

Az ünnepeltet köszöntő tanulmányok közül azok a legérdekesebbek, amelyek a kánonjog területével foglalkoznak, és azt problémát tárgyalják, hogyan képes az Egyház megőrizni és továbbadni identitását. A „Sacrorum Canonum Scientia” kifejezés is erre utal, meghúzódik mögötte az egyházi tradíció, az identitás egyik fontos tényezője, és azon belül a kánonjog is őrzi az apostoli tradíciót a maga módján. A professzor megköszönte mindazok munkáját, akik segédkeztek a kötet létrejöttében.

A Iustitia duce, caritate comite című magyar nyelvű kiadványt az egyik szerző, Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Keresztény Bölcseleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára mutatta be. Emlékeztetett: a címben szereplő mondat Cicero egy levelére vezethető vissza, de nagyon fontos a Gaudium et spes lelkipásztori konstitúcióban is, melyben a föld javainak egyetemes rendeltetése és igazságos elosztása kapcsán kerül elő.

A tanulmánykötet címében szereplő két erény, a iustitia és a caritas, az igazságosság és a szeretet közösségi erény, és a közösségben van értelme. Ez az ünnepi kötet pedig, túl azon, hogy köszönti a hetvenéves Erdő Pétert, egy tágabb közösségnek is az ünnepe, a kötet szerzői tudományos életükben kötődnek bíboros atya személyéhez, munkásságához és tanításához. „Ilyen értelemben ez az ünnep a mi közösségünk ünnepe is.”

Gájer László kifejtette: jól reprezentálja az ünnepnek ezt a jellegét a kötet felosztása. Sacra Theologia alcímmel huszonöt tanulmányt olvashatunk, köztük olyan atyák tanulmányait is – Pákozdi Istvánét és Tarjányi Béláét –, akik már a mennyei Atyánál vannak. Iustum Aequum, Salutare alcímmel öt tanulmányt közölnek, Scientia et Fidelitate alcímmel pedig négyet. Sacri Canones alcímmel nyolc tanulmány jelent meg. Ez összesen negyvenkét tanulmány, éppen annyi, amennyi az idegen nyelvű kötetben is megjelent. Az alcímek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes karainak jelmondatai, vagyis a kötet utal arra az intézményre, amelynek fejlődéséhez Erdő Péter bíboros jelentősen hozzájárult, és amelyhez a könyv szerzői is mélyen kötődnek.

A tanulmányokat Kuminetz Gézának, a PPKE rektorának előszava és személyes hangvételű köszöntője vezeti be. Ő egyébként a magyar nyelvű kötet szerkesztője. A könyvben olvasható Barna Gábor tanulmánya a Szent István Tudományos Akadémiáról és annak az esztergomi érsekekhez fűződő viszonyáról. Ismeretes, hogy ők a mindenkori fővédnökei a Szent István Tudományos Akadémiának. Kiegészíti a kötetet Erdő Péter szakmai életrajza és tudományos publikációinak listája. A kiadvány 648 oldalas. Schanda Balázshoz hasonlóan Gájer László is kiemelte: a kötet kifejezi Erdő Péter rendkívül gazdag tudományos munkásságát és azt a kapcsolatrendszert is, ami oly sokakhoz köti, akik sok mindent köszönhetnek neki.

A tanszékvezető egyetemi tanár arra is emlékeztetett, hogy Erdő Péter tanulmányaiból a korábbi években megjelentek válogatáskötetek a Szent István Társulatnál, így Az élő Egyház joga 2006-ban, A jog az Egyház hagyományában és életében 2016-ban, Az egyházjog lelke pedig 2020-ban. Gájer László szerint ez a mostani ünnepi kiadvány az említett három kötet lábjegyzetének is tekinthető, olyan értelemben mindenképpen, hogy „mindnyájan rengeteget tanultunk tőle, kötődünk hozzá”. Egyúttal emlékeztetett rá: Erdő Péternek vannak kedvenc területei, és megtehette volna, hogy például a középkori jog történetével foglalkozzon csak, mégsem tette ezt, mivel Magyarországon arra volt szükség, hogy valaki a kánonjog minden területén publikáljon, főleg a nyolcvanas-kilencvenes években. Ez az ő alázatát bizonyítja, mert nem azért tanulmányozta a kánonjog minden területét, mert mindegyikhez érteni akart – bár mindegyikhez ért –, hanem azért, mert erre volt szükség. Most tehát

nem egy szakmai karriert ünnepelünk, hanem ünnepeljük azt a hozzáállást, ami az Egyházhoz köt bennünket, a szolgálat lelkületét.

Ugyanilyen fontosak azok a lelki kötődések, belátások, amelyek Erdő Péter kapcsán, az ő hatására váltak a PPKE-hez kötődő közösség számára világossá. Gájer László végül így köszöntötte a főpásztort: „Isten éltesse a hetvenéves jubilánst, bíboros atya, köszönjük!”

Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a kötet létrejöttében. Kiemelte: Istennek, a szüleinknek, a nevelőinknek, a hazánknak nem tudjuk igazán megköszönni és meghálálni azt a rengeteg törődést, amit tőlük kapunk, mégis a kegyeletes hála él a szívünkben irántuk.

„Bíboros atyának a hála jegyében nyújtjuk át most ezt a kötetet, az egyetem nevében” – mondta a Pázmány rektora.

Végezetül Erdő Péter bíboros, prímás hálás köszönetet mondott mindenkinek, aki köszöntötte őt hetvenedik születésnapja alkalmából. Egyúttal megjegyezte, az idegen nyelvű kiadvány címe, a Sacrorum Canonum Scientia magyarul: A Szent Kánonjog Tudománya. Nem véletlenül választotta ezt a szerkesztő, hanem azért, mert huszonöt évvel ezelőtt a szentszéki dokumentum, amely megalapította a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a fakultási jogú Kánonjogi Intézetet, ezekkel a szavakkal kezdődött.

A magyar nyelvű kiadvánnyal kapcsolatban bíboros atya felidézte: amikor csaknem harminc évvel ezelőtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet szervezték, elmentek Leuvenbe, hogy felvegyék a kapcsolatot az ott élő és dolgozó magyar professzorokkal, így Lámfalussy Sándorral is. Ő azt mondta: „Nagyon jó dolog, hogy Magyarországon szabadság van, jó lenne erősíteni a katolikus gimnáziumokat; de minek nektek egyetem?” Ők erre azt válaszolták: vannak nívós egyetemek, de annyira elszigetelődött a hit a társadalomtól, a tudománytól, hogy a hívőknek, az Egyháznak ismét párbeszédet kell kezdeményeznie, és erre legjobb hely intézményesen a katolikus egyetem.

A bíboros, prímás számára ez a magyar nyelvű kötet azt bizonyítja, hogy a párbeszéd – részben a korábbi kezdeményezéseket is tiszteletben tartva és megragadva az értékeket – mostanra igazi valósággá vált. „Nagyon köszönöm mindazoknak, akik ebben partnerek voltak, adja Isten, hogy ez a társadalmunknak is áldás és érték lehessen.”

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír