Az ablakfülkébe készült, helyspecifikus mű a Máté evangéliumában megörökített rövid jelenet (Mt 9,9), Máté meghívásának összesűrített megfogalmazása. A cselekmény a beszélő mozdulatokon keresztül értelmeződik, egyetlen határozott, kölcsönös és személyes mozdulatba belehelyezve egy tágabb eseményt. A komponálás használja az elhelyezéséül szolgáló vakablak adta formai lehetőségeket, az épített keretbe illeszkedik, azzal együtt működik. Anyaga alumínium szendvicspanel digitálisan nyomva. Technikája, felületképzése, tónusai a szénrajzok jellegzetességeit hordozzák.
A jelentést hordozó karok, a rámutató (Kövess engem!) és a kérdőn magára mutató (Én, valóban én?) kezek eredetije a 17. század első harmadában működött németalföldi festő, Hendrick ter Brugghen (1588–1629) egy 1621-es vászonfestményéről származik. Formájukban kivonatok, kisajátítások, mert mind az eredeti közeg (a még Lévi körül nyüzsgő csoport), mind pedig a festmény színinformációja hiányzik mellőlük, belőlük. Ezek éppen a jelentés fokozására, tömörítésére szolgálnak. Előképként vagy párhuzamként említendő – a Brugghenre is ható – Caravaggio azonos tárgyú nagy festményének téralakítása, fény- és kontrasztviszonyai, amelyeknek kulcsszerepe van a cselekmény lényegének, az azonnali megadásnak, az árnyékból a fényre kerülésnek a felismerésében.
A mű felépítése reliefszerű, az egyes részformák a vetett árnyékos képteret, és a kegyelem sugaraival megidézett természetfelettit hordozó háttértől elemelve, rétegződve kapcsolódnak egymáshoz. A mi fizikai terünkbe az alul megjelenő, a kőpárkányra fekvő asztalrészlet vezet ki, rajta az attribúció pénzérméivel (a pénzérmék feliratai külön-külön is olvashatók).
A mű ajándékozója Koczkás Ferenc, digitális kivitelezésében Lobler Ferenc képzőművész működött közre.
Szerző: Gyarmati András/Győri Egyházmegye
Forrás és fotó: Győri Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria