Még egy hónapig látogatható a Görögkatolikusok évszázados öröksége című kiállítás Miskolcon

Kultúra – 2025. február 21., péntek | 17:55

Március 20-ig várják a látogatókat a Miskolci Egyházmegye Görögkatolikusok évszázados öröksége című centenáriumi kiállítására a Herman Ottó Múzeumban. A miskolci múzeumban kialakított tárlaton vezetés, illetve múzeumpedagógiai foglalkozás is igénybe vehető.

Az Ars Sacra Fesztivál hetében, 2024. szeptember 19-én tartották a centenáriumi kiállítás ünnepélyes megnyitóját Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban. A tárlat a múzeum központi épületében (Görgey Artúr u. 28.) tekinthető meg, hétfő kivételével 9-től 17 óráig.

Görögkatolikusok évszázados öröksége című kiállítás célja, hogy igényes, az egyes templomokból, vagy más muzeális gyűjteményekből származó, ritkán látható műalkotások segítségével bemutassa a Miskolci Egyházmegye múltját és jelenét.

Az első teremben egy idővonalon lehet követni a régió görögkatolikussága történetének fontosabb eseményeit. Az idővonal fölött a meghatározó, kiemelkedő jelentőségű történeti személyiségek 18. és 20. századi portréiból látható válogatás.

A terem interaktív tartalmakkal is gazdagon ellátott: térképek segítik az egyházmegye területének megismerését; digitális felületen meg lehet tekinteni az egyes parókiák történetét, amelyeket a templomokat és a közösségek életét bemutató fényképek kísérnek; kisfilm mutatja be az egyház jelenét, sokrétű liturgikus, oktatói és szociális tevékenységét; egy érintőképernyős felületen a görögkatolikus egyházi év nagyobb ünnepeivel és azok ikonjaival ismerkedhet meg a látogató.

A másik terem a történeti és kortárs műalkotásokon keresztül kívánja feltárni az egyház gazdag művészeti, kulturális örökségét, amelynek rendezése során két fő szempont érvényesült: egyrészt a tér a bizánci templom főbb részeit (előcsarnok, hajó, szentély) hivatott megidézni és az azokra jellemző berendezési tárgyakat (ikonosztáz, oltár) bemutatni, másrészt röviden áttekinti azokat a szentségi eseményeket is (keresztség, bérmálás, Eucharisztia, bűnbánat stb.), amelyek a közösség és az egyes hívő életében meghatározó jelentőségűek.

A kiállítás lehetőséget biztosít arra, hogy az utóbbi években különböző forrásokból restaurált műtárgyakat is láthassák az érdeklődők. Az egyik ilyen kiemelkedő jelentőségű tárgy a Néprajzi Múzeumból érkezett: a Hajasdról származó, az utolsó ítéletet ábrázoló 17. századi fatábla. A kép nagyon részletgazdag, értelmezését interaktív felület használata segíti.

A Miskolci Egyházmegye területéről származik az abaújszolnoki egykori fatemplom oltártáblája a 18. század közepéről, amely az utóbbi években a Görögkatolikus Metropólia finanszírozásában újulhatott meg. A keresztre feszítést ábrázoló oltárkép és gazdagon faragott, színezett kerete a hazai barokk művészete egyik kiemelkedő, figyelemre méltó emléke, amely a késő bizánci művészet és a nyugati barokk tendenciák izgalmas kölcsönhatásaiból született.

Az egyházmegye területén fennmaradt legkorábbi ikont, a 17. század derekáról származó mogyoróskai Útmutató Istenszülőt ábrázoló fatáblát is láthatják a múzeumlátogatók. Izgalmas együtt látni az abaújszántói templom 18. század végéről és a 19. század elejéről származó különösen szép tárgyait, amelyeket így egyben szintén most lehetett összegyűjteni. Ebből a templomból származott el az egri Líceum gyűjteményébe ismeretlen időpontban az az Istenszülő-ikon, amelyet nagyon ritkán állítanak ki. Ez az egyetlen ismert szignált munkája egy barokk mesternek, Szécsényi Józsefnek.

Erre a kiállításra újult meg a tokaji templomból származó, 1787-re datált Szent Miklós-ikon, amely a korszak egyik kiemelkedő ikonfestőjének, Spalinszky Mihálynak a műve lehet.

A 19. századi anyagból figyelemre méltó a felsőzsolcai templomban található Szűz Mária-kép, amelyet magánszemélyek restauráltattak. Alkotója Szabó Gyula miskolci festő, akinek eddig mindössze csupán egy nagy méretű, Széchenyi Istvánt ábrázoló portréját ismertük.

A kiállításon megjelennek a 20. és 21. század kortárs festőitől, ikonfestőitől származó munkák is, jelezvén, hogy a bizánci művészeti tradíció mindmáig eleven és meghatározó a görögkatolikusok számára. Figyelmet érdemelnek Petrasovszky Manó (1902–1976) művei, akinek családját 1920-ban utasították ki Csehszlovákiából. Budapesti tanulmányai után visszatért szülei városába, Sátoraljaújhelyre, s számos római és görögkatolikus templom számára dolgozott Északkelet-Magyarországon. A két háború között tagja volt a Miskolci Exarchátus Egyházművészeti Bizottságának is; számos írása jelent meg a Keleti Egyház folyóirat hasábjain.

Kortárs ikonfestők munkái közül is láthatunk néhányat a Görögkatolikusok évszázados öröksége kiállításon. Többen szorosan a Miskolci Egyházmegyéhez kötődnek, mert annak területén élnek, vagy éltek (Kárpáti László, Makláry Zsolt, Makláry Teréz, Janka Gábor, Seres Tamás), vagy pedig egyszerűen csak életművük jelentős alkotásai találhatók az egyházmegye területén található  templomokban (Puskás László).

Az ikonokon kívül számos ötvöstárgy és néhány igazán ritka liturgikus könyv teszi még színesebbé a tárlatot.

A Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye joghatósága a mai Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék területére terjed ki. Természetesen e vidéken sem csupán száz éve vannak jelen a görögkatolikusok: már több évszázada fontos és jelentős közösségeik éltek a történeti Zemplénben, Abaúj-Tornában és Borsodban is. Egyházi szempontból a munkácsi és az eperjesi püspökök alá tartoztak. Ezt az rendet bontotta meg 1920-ban a Trianoni Békeszerződés. Az Eperjesi Egyházmegyéből huszonegy, a Munkácsi Egyházmegyéből csupán egy parókia maradt az új határok között. Ezen egyházközségek számára állította fel 1924-ben a római Apostoli Szentszék a Miskolci Apostoli Exarchátust.

Az új egyházkormányzati egység vezetője a Csehszlovákiából kiutasított Papp Antal munkácsi görögkatolikus püspök lett, aki ekkor címzetes érseki rangot is kapott. Noha a főpásztor Miskolcon telepedett le, a város továbbra is a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye része maradt, de Papp Antal a Búza téri templomban végezhette püspöki szolgálatait.

2011-ben XVI. Benedek pápa a Miskolci Apostoli Exarchátus joghatóságát egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyére kiterjesztette, Orosz Atanáz szerzetespapot pedig a terület püspök-exarchájává nevezte ki. Ekkor ténylegesen Miskolc városa lett az exarchátus központja.

2015-ben hozta létre Ferenc pápa a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat (Görögkatolikus Metropólia); ugyanekkor megalapította a Nyíregyházi Egyházmegyét, a Miskolci Exarchátust pedig a Qui successimus kezdetű apostoli konstitúcióval önálló egyházmegye rangjára emelte. A közel egy évszázada megindult egyházkormányzati változások ekkor „értek be”, s teremtettek lehetőséget arra, hogy ez a régió saját hagyományait büszkén őrizve legyen tevékeny tagja a hazai görögkatolikus egyháznak.

A Miskolci Egyházmegye Görögkatolikusok Évszázados Öröksége című centenáriumi kiállítása virtuálisan is megtekinthető, a Herman Ottó Múzeum főépületében (Miskolc, Görgey u. 28.) pedig március 20-ig látogatható hétfő kivételével 9-től 17 óráig – tárlatvezetés vagy múzeumpedagógiai foglalkozás is igénybe vehető.

A kiállítás virtuálisan IDE kattintva látható.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria