Piliscsabán rendezték meg a VIII. Fraknói Nyári Akadémiát

A Fraknói Nyári Akadémia augusztus eleji időpontja már országosan bejáratott, ismert és várt dátum történész körökben; a pázmányos hallgatók és oktatóik számára létrehozott rendezvényre már 2014-ben is érkeztek hallgatók és oktatók Debrecenből, Pécsről, az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről és a révkomáromi Sellye János Egyetemről.

A Fraknói Nyári Akadémia célja a professzionális történeti kutatás és az egyetemi oktatás közötti kapcsolat elmélyítése és összekapcsolása – ez áll a rendezvény középpontjában is a pázmányos közösségépítés mellett.

A vatikáni és más, gyakran külföldi levéltárakban feltárt források a feldolgozásuk után, friss eredményként a hallgatók és a szakmabeliek számára is elérhetővé válnak. A program sikerét és nyitottságát jól bizonyítja, hogy a VIII. Fraknói Nyári Akadémia előadói között mind nagyobb számban találunk egykori pázmányos hallgatókat. 

A VIII. Fraknói Nyári Akadémia tudományos programja középpontjában a vatikáni kutatások álltak. A tanulmánnyá formált előadások még ebben az évben napvilágot látnak Magyarország és a római Szentszék III címmel, a Collectanea Vaticana Hungariae I/21 kötetben.

Az Akadémia első napján az előadásokra az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetében került sor, ahol a délelőtti első szekcióban a középkorral kapcsolatos előadások hangzottak el. Az előadók Bácsatyai Dániel, C. Tóth Norbert, Fedeles Tamás és Nemes Gábor voltak. Délután újabb két szekcióban Kruppa Tamás, Mihalik Béla, Tóth Tamás, Rétfalvi Balázs, és Gárdonyi Máté előadásait hallhatták a résztvevők a középkortól egészen a 20. századig terjedő tematikákkal. 

A napot Szovák Kornél pódiumbeszélgetése zárta Maróth Miklós akadémikussal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar alapító dékánjával. A beszélgetés során Maróth Miklós felidézte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara alapításának történetét és a kar hőskorát. Az estét a tradicionális egyháztörténeti kvíz zárta, ahol a Kutatócsoport könyvjutalmaiért szálltak versenybe a csapatok. Az Akadémiát jelenlétével megtisztelő Birher Nándor – a PPKE BTK nemrégiben hivatalba lépett dékánja – hozzászólásában méltatta az erős alapokat, amelyeken a kar az 1990-es évektől működik.

Az esemény második napján további öt előadás hangzott el, ezúttal a piliscsabai campus Stephaneum épületének egykori Pázmány termében. Ebben az utolsó szekcióban a Fraknói Kutatócsoport tagjai adtak elő: Kanász Viktor, Tusor Péter, Oláh P. Róbert, Nagy Katalin és Sági György.

A VIII. Fraknói Nyári Akadémia idei különlegessége volt, hogy az újabb ötéves pályázati ciklus keretében megtartotta alakuló ülését az immár ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport néven működő kis „kutatóintézet”. A munkatársak átbeszélték és rögzítették a következő ötéves akadémiai időszak feladatait és céljait, mindenekelőtt a Vatikánban tervezett feltáró levéltári kutatások pontos menetrendjét.

A kétnapos programsor zárásaként a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Tóth Tamás celebrált hálaadó szentmisét Piliscsabán, a klotildligeti Jézus Szíve-templomban.

További részletek az előadókról és előadásaikról, valamint az eseményről készült képek, videók ITT érhetők el.

Szöveg és fotó: Oláh Róbert

Forrás: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Magyar Kurír