Szakrális kincsek agyagból – Május óta ismét látogatható a Kovács Margit Állandó Kiállítás Győrben

A győri Szent Imre-templom gyönyörű kapubejárata 1939-ben készült el, a belvárosi Kreszta-ház pedig 1974 óta ad helyet a művész kerámiáinak. Ez a városnak adományozott első gyűjtemény 1982-ben a szentendrei Kovács Margit Múzeum letéti anyagával bővült.

A pandémia hosszú hónapjai alatt a többi győri múzeummal együtt a Kovács Margit Állandó Kiállítás is bezárt, és nem is nyitott ki 2022. május 18-ig. A két év Csipkerózsika-álom után – a hasonló című dombormű is helyett kapott az anyagban – megszépülve, megújulva fogadja újra vendégeit a tárlat. A friss festés, a függönyök és posztamensek már egy újragondolt, kibővített kiállításhoz készültek. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kölcsönzéseiből bővült a bemutatott anyag, a kiállítóterek felújítása pedig a Kubinyi Ágoston Program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából valósulhatott meg.

Sok régi ismerőst üdvözölhetünk a műtárgyak között, de természetesen az újdonságoknak örül jobban a látogató. Főként az első emeleti teremsorban találkozhatnak a győriek számukra eddig ismeretlen Kovács Margit-kerámiákkal. A tárlat újrarendezésekor a szakemberek a teljes életművet idézték meg egy reprezentatív válogatással, s külön termet szenteltek a művész szakrális alkotásainak. Hívő emberként jó érzéssel szemléljük a kedves, korongolt figurákból álló betlehemi jelenetet, a Titkot leső angyal alakját és a Szent Család-szoborcsoport figuráit.

A teremben a fő helyen a Szent Család-triptichon található. A nagy méretű, három táblából és a régi szárnyasoltárok predelláját megidéző alsó elemekből álló mű a kisbéri katolikus plébánia számára készült 1937-ben. Az alkotás évtizedek óta lebontva állt a plébánia raktárában, a múzeum munkatársai restaurálták a kiállítása előtt. A mű központi tábláján Szent József és Szűz Mária alakját látjuk liliomokkal körbevéve. A dombormű alsó harmadában a pólyás Kisded jelenik meg, s egy jámbor tehén feje idézi fel a betlehemi jelenetet. Mária és József feje felett az Atyaisten keze látható, és a Szentlélek galamb formájában. Az oldalsó táblákon Jézus életének jelenetei elevenednek meg, az alsó díszítősorban pedig angyalok és bárányok keretezik az Eucharisztia kelyhét az áttört, liliomos ornamentikájú felületen.

A tér másik főszereplője a stilizált, dekoratív megjelenítésű Corpus. A díszes, keleties köntösben ábrázolt Megváltó arcáról szenvedés tükröződik. A figura stilizált egyszerűsége a középkor szobrászatát, a színes, mázas motívumok, a fonott ruhaöv és a frizura elnagyoltsága pedig a mesék világát idézik. Egyszerre megrendítő és bájosan szerethető ez a figura.

A tetőtérben is megjelennek a szentek és a bibliai alakok. Szent Margit kecses figurája mellett az Angyali üdvözlet jellegzetes, nyújtott alakjait láthatjuk. Mária finoman meghajlik az Angyal felé, aki hátrafelé görbülő íves alakjával megismétli a mozdulatot.

A kerámia színes és dekoratív nyelvén Kovács Margit hitelesen és szerethetően meséli el a legszebb történetet. Mesevilágában a népies figurák, a család témáját feldolgozó alkotások mellett hangsúlyosan vannak jelen a szakrális művek is. A kerámiaművész és az alkotásait őrző Kreszta-ház régi nagy kedvence a győrieknek, a megújult kiállítás pedig méltó erre a hagyományra.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír