Zenei visszhangok Tihanyban – Kővári Péter a Harmónia a vizek felett fesztiválról

Ezúttal azonban nem múltidézés, nem eddigi pályaképének megrajzolása volt a cél. Az orgonaművész 2019 szeptemberétől zeneigazgatója a Tihanyi Bencés Apátságnak, ahol 2020-ban indították el a Harmónia a vizek felett címet viselő fesztivált. Idén augusztusban ez már az ötödik Balaton-parti bencés zenei ünnep lesz. 

– Tihany egyházzenéjét, hangversenyéletét sok évtizeden át országos hírű orgonája határozta meg. Mikor épült a hangszer, illetve milyen átalakításokon ment keresztül?

– Az apátság első orgonája a templom utolsó berendezési tárgyaként készült el. Az orgonaház ugyanannak a Stuhlhoff Sebestyénnek a munkája, aki az itteni szobrok, oltárok, illetve a híres szószék alkotója is volt. 1765-re tehető az orgona átadása, felszentelése. Építőjét nem ismerjük. Egy manuállal, tizenkét regiszterrel rendelkezett, vagyis elsősorban a liturgia kíséretét, a gregorián ének támogatását szolgálta. Orgonista szempontból nézve azonban valószínűleg még a korabeli (barokk) repertoár „intenzitásához” sem volt elég. A második világháború végén – nem tudni pontosan, hogyan – baleset érte az orgonát, a sípműve teljesen megsemmisült, a ház viszont csodával határos módon megmaradt. 1949 után többször próbálkoztak az újjá- illetve átépítésével, de a párt képviselői számára a templomi orgonák helyzete, javítása nem volt prioritás, így rendre csak részmegoldások születtek. Az állam viszont relatíve korán – az országban szinte egyedülálló módon „kedvezményként” – engedélyezte Tihanyban, hogy orgonazene ne csak a liturgia keretében hangozzon el, hanem hangversenyeket is tarthassanak itt. Az 1960-as évek óta megrendezett orgonakoncertek így már komoly múltra tekintenek vissza.

Pár évvel ezelőtt Virágh András Gábor barátom játszott itt. Egy kedves munkatársam az archívumban megnézte a régi műsorlapokat, amelyekből kiderült, hogy az első idők hangversenyein többek között Gábor nagyapja, Virágh Endre, illetve az édesapja, Virágh András is orgonált. A tihanyi koncertélet tehát a 20. század második felében az orgona köré szerveződött. 1993-ban az Aquincum Orgonagyár új hangszert épített a régi házba, ami abszolút a barokk irányt követi, jóllehet ez nem „kópia” vagy „stílushangszer”. Dupla akkora, mint a korábbi volt: kétmanuálos, huszonnégy regiszteres, 1598 síppal. Kiváló koncertorgona, amelyet átadása óta egyszer kellett csak komolyabban intonálni. A karbantartása persze folyamatos, de a hangszer lényegében harmincegy éve makulátlanul működik, és betölti mind a liturgikus, mind a hangversenyéleti funkcióját.

– Az apátságnak gazdag volt a történelmi kottagyűjteménye?

– Nem. Ha voltak is kották, azok az államosításkor eltűntek. Már évek óta rendszeresen rendelünk kottákat orgona- és kórusművektől Mozart összes egyházzenei kompozícióján, Schuberten át a kortársakig, hogy létrehozhassunk egy olyan komoly kottatárat, amilyennel az apátság korábban nem rendelkezett.

– Zenei vezetőként hogyan alakította ki vagy át a tihanyi apátság ez irányú kulturális életét?   

– Az itteni koncerteket évtizedekig az Országos Filharmónia szervezte. A 2000-es években vette át ezt a feladatot az apátság. Felmerült az igény, hogy nyugati mintára olyan egyházzenei központ alakuljon ki itt, ami méltó az ezeréves bencés apátsághoz. Amikor 2019–2020 folyamán új irányelvek alapján új alapokra helyeztük a zenei életet, fontosnak tartottuk, hogy a tradíciót a régi, jól bevált hagyományelemek megtartásával vertikálisan és horizontálisan is bővítsük. Az orgonán, a kamarazenén túl az egyházzene egyéb nagyobb műfajai, így az oratóriumok felé is nyitottunk. Ahogyan teret adunk más olyan, spirituális töltettel rendelkező zenéknek is, amelyeknek helyük lehet egy templom falai között. Gondolok például a Bach-concertókra vagy Mozart versenyműveire.

– Készültek, készülnek Tihanyhoz, az apátsághoz, a bencésekhez köthető felvételek?

– Az orgona vonatkozásában főleg régebbi CD-k állnak rendelkezésre. Kiválóak a győri bencés atya, Kelemen Áron Collegium Musicum Jaurinense énekegyüttesének gregorián műveket tartalmazó felvételei. De az ő új kiadványaik is már inkább a számítógépekhez és egyéb okoseszközökhöz csatlakoztatható USB-stickeken jelennek meg. Előadóművészként azt tapasztalom, hogy ma már egy YouTube-videóval – nem mellékesen jóval kisebb anyagi ráfordítással – többeket tudunk elérni, mint a régebbi, „hagyományos” hanghordozókkal.

– Mik lesznek az idei nyár legfontosabb eseményei Tihanyban? Különös tekintettel persze a Harmónia a vizek felett fesztiválra...    

– Több éve adunk helyet a június-júliusban megrendezett Klassz a pARTon eseményeinek; az idei programsorozatból két ingyenes koncert a templomban lesz. A Harmónia a vizek felett fesztivált 2020-ban hívtuk életre; augusztus 10. és 20. között zajlik, vagyis Nagyboldogasszony és Szent István király ünneplését is szolgálja. Az idei nyáron az apátság szervezésében fellép Friedler Magdolna, Magda Dávid, Matuz Csilla, Marco D’Avola orgonaművész, továbbá egy „crossover” jellegű esten Finta Gergely a szaxofonos Szepesi Bencével közösen. Koncertet ad az Erinys Quartet; az Ensemble Fulcrum Berlin Régizenei Együttes a görög mitológia által ihletett francia barokk művekből válogat. A Concerto Budapest Mozart-programmal, a Virtuózok ifjú hegedűseivel, Abouzahra Mariammal és Teo Gertlerrel érkezik. Spirituális és akusztikai szempontból egyaránt különlegesség lesz az ütős TanBorEn Trió fellépése. Pillangók tánca címmel a Csőke Flóra csellista és Hámori Angelika zongorista duó romantikus műsorral készül. A Harmónia a vizek felett után kerül sor a – Bálint János fuvolaművész barátom által szervezett – Füred hangja fesztiválra. Az ő nyári mesterkurzusán részt vevő növendékek egy „gyakorlóhangversenyt” adnak az apátságban. Augusztus 23-án 18 órától pedig a Pünkösdi Ligetben vagy a nemrég elkészült „déli kertben” lesz a Kaláka együttes kicsiknek és nagyoknak szóló, immár hagyománnyá váló tihanyi koncertje. 

– A művészi önkifejezésre, kiteljesedésre mennyire van módja zeneigazgatóként?  

– Nagyon sok meghívást kapok, amelyeknek igyekszem eleget tenni. Ha a tavalyi év alkalmait nézem, a folyamatos liturgikus szolgálaton túl harminc hangversenyem volt, ebből tizennégy orgonakoncert. Igyekszem megtalálni az egyensúlyt. Nyilván Tihanyban a nyár a kulturális események, előadások, hangversenyek csúcsidőszaka. Nemrég Németországban játszottam orgonaművészként, Nyitrán adtunk koncertet egy fuvolaművész barátommal, most Szicíliába készülök…

– Sok mindent elárul az emberről a zenei érdeklődése, de előadóművészkét különösen is érdekes, hogy a szerzők közül ki áll Önhöz a legközelebb.   

– Ha vokális, orartorikus zenéről beszélünk, akkor abszolút Johann Sebastian Bach. Úgy gondolom, hiába a kétségtelen népszerűsége, jelentőségéhez mérten nem lehet elégszer játszani a műveit; sem koncerten, sem „liturgiai köntösben”. Jóllehet a katolikus liturgiába nem olyan egyszerű egy evangélikus kantátát integrálni, de nem lehetetlen; számos példát találni erre nyugatabbra. Részünkről is vannak törekvések arra nézve, hogy a régióban mind többször hangozhassanak el hitelesen, autentikus formában Bach művei. Ő az orgonistáknál persze eleve megkerülhetetlen szerző. A tihanyi apátság terében Bachon vagy Vivaldin túl jól hangzik a bécsi klasszika, Mozart és Haydn is. Számos alkalommal játsszuk már a miséiket liturgia keretében és hangversenyeken egyaránt.   

További információk találhatók a Tihanyi Bencés Apátság Facebook-oldalán; jegyvásárlás: az apátság honlapján keresztül, valamint a programok előtt a helyszínen.

Fotó: Halász Péter, Halász Gábor, Kővári Péter, Püspöki Apor/Tihanyi Bencés Apátság

Pallós Tamás/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2024. június 30-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.