„Itt az Istennek háza és a mennyek kapuja” – A megújult győri bencés templom megáldását ünnepelték

Népes csoport gyülekezett a győri Széchenyi téren a Szent Ignác-templom előtt. Megszólaltak a harangok, hírül adva, ünnep készülődik. „Mily félelmetes ez a hely, itt az Istennek háza és a mennyek kapuja” – énekelve vonult ki az asszisztencia és a papság a térre. A Szent Mór Bencés Perjelség tudatosan megéli, hogy Győr belvárosában van küldetése. A közösség temploma megújulását szentmisével ünnepelte a felszentelés 380. jubileumán. Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, főcelebráns Isten áldását kérte az ünnepre, majd az énekkar vezetésével – „Az Úrnak házába örvendezve indulok” – lépett be a sokaság a templom félhomályába.

Sárai-Szabó Kelemen OSB kormányzó perjel örömmel köszöntötte a templom közösségét. Köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vállaltak a 380 éves épület felújításában.

A bencés közösséggel együtt ünnepelt Berta Tibor tábori püspök és Fazakas Márton csornai premontrei apát.

A szertartás a vízszenteléssel kezdődött, majd az oltárok, a falak és a nép megmosása következett.

„Két alkalmunk van ma az ünneplésre. Ünnepeljük egyrészt az egész kereszténységgel a vasárnapot, emlékezünk Isten üdvözítő tetteire, a világ teremtésére, és arra, hogy elküldte fiát, akit a hatalmasok hatalmuk féltéséből halálra adtak, de Isten erejéből új életre támadt, ezzel elsőként aratott győzelmet az élet nagy ellenségén, a halálon. A vasárnapban azt ünnepeljük, hogy Isten részt adott, újra és újra részt ad életéből. De jubileumot is ünneplünk, örömmel áldjuk meg ezt a szépen és gondosan felújított templomot” – kezdte beszédét a pannonhalmi főapát.

A szónok a több síkon mozgó evangéliumi részhez kapcsolódott. A történet Jézus és a szamáriai asszony találkozását beszéli el. Jézus fáradtan érkezett Jákob kútjához, inni kért egy szamáriai asszonytól, beszélgetés bontakozott ki köztük. Miközben Jézus példabeszédekben és rejtvényekben beszélt, elő tudta csalni az emberből a hitet. Szavai és tette forradalmi és korszerű volt: egyrészt felülemelkedett kora általános felfogásán – sem az asszonyokkal szembeni előítéletnek, sem a zsidók szamaritánusokkal szembeni megvetésének nem adott helyet –, másrészt rákérdezett arra, hol az istenimádat helye. „Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk” – válaszol Jézus az asszonynak, és ezzel véget vet a vitának.

Bár az istenimádat helye nem jelentéktelen, de a döntő a lélek és az igazság. A vallásosság nem lehet külsődleges, a vallásosság belső történés. Ha nincs belső ima, a kultusz sem segít, mert az istenimádás helye az ember szíve.

Ezért lelki emberré kell válnunk, életünk előrehaladásával finomodó önismeretünk lelki növekedést is kell hogy hozzon.

Jézus és az asszony beszélgetése a kút mellett zajlik. A víz a kút mélyén van, a mélységből táplálkozik. A káva csak a felszín, az éltető vízért a mélybe kell ereszkedni. Nem könnyű hozzájutni a vízhez, ahogy a forráshoz sem könnyű eljutni. A kút szimbólum, azt jelképezi, hogy a lényeg a dolgok mélyén lakozik, a láthatatlanra irányítja a figyelmünket, arra, hogy az életünkben és a látható világban működő Isten megismeréséhez is a mélybe kell ereszkedni. Akit bár kinyilatkoztat Jézus, mégsem könnyű leereszkedni megismerése mélységeibe.

A kút, az éltető vízhez vezető út tele van a mindennapi élet összes szemetével. A világ zajával, aggodalmainkkal,  illúzióinkkal – mind-mind nehezíti az eljutást a forráshoz.

A feltáráshoz hitben való hűségre, a szeretet tiszta megőrzésére, kitartásra van szükségünk, de leginkább arra, hogy erősen fogjuk egymás kezét, bátorítsuk és támogassuk egymást, ne maradjunk egyedül törekvéseinkben. Ezért újítunk fel és építünk templomokat, ahol összegyűlünk Isten imádására, ahol találkozhatunk egymással, hogy ne maradjunk magunkra az úton.

Bár Isten imádása nem köthető helyhez, de mégis jelen van a templomban, a Szentlélek által elérhető lett minden nép és nemzet számára. Amikor összejövünk hálát adni, Isten igéjét, a szentségeket ünnepelni, mi is egyházzá válunk. A szentmise nem funkcionális célú összejövetel, szentségi mélysége van.

Az őskeresztények nem azért gyűltek össze, mert nem tudták élőben közvetíteni az eseményt, hanem azért, hogy együtt imádkozzanak és találkozzanak a Feltámadottal, aki táplálja őket szentségeivel, s ezáltal egyházzá válnak. Mi is ugyanezért jövünk össze.

Ha az ember egyedül marad a hitével, nehézség idején hamarabb esik kétségbe, és kezd Istenre neheztelni. A közösségben megszólít Isten, szíven üt, bűnbánatra hív és megbocsát, úgy, ahogy az egyedül nem történik meg. Ha egyedül maradunk hitünkkel, könnyebben becsapjuk magunkat, mert nincs a testvér figyelmeztetése, aki szembesít azzal, amit magunk nem veszünk észre.

Hazánk csodálatos, első barokk temploma szentelési évfordulójára gyűltünk össze. Isten ma is szentségeivel táplál, a mélységekbe vezet, feltárja előttünk magát, hogy elvegye félelmeinket, kiszabadítson a bűn szolgaságából. Bátorságot önt a szívünkbe, hogy hitben, reményben és szeretetben kitartóan bátorítsuk egymást, és mint választott népét egyházzá formálja.

Az igeliturgiát követően a megáldás szertartása a tömjénezéssel folytatódott, majd először a gyertyák gyulladtak fel a mellékoltároknál, végül fénybe borult az egész templom. „A fényárban ragyog, tükrözve Isten városának szépségét.”

A szentmisén a Kelemen Áron OSB által újjászervezett és Bruckner Máté vezetésével működő kórus énekelt. Az egész liturgiát átszőtte a kórusművészet aranykorát visszahozó reneszánsz ének.

A szentmise végén jelentette be Berta Tibor püspök, hogy a Magyarországi Katonai Ordinariátus Apostoli Szentszék által való felállításának 20. évfordulója alkalmából alapított Kapisztrán Szent János Arany Érdemérmet adományoztak posztumusz Nádasi Tibor Alfonz OSB atyának, aki a II. világháború idején tábori lelkészként szolgált a katonák mellett.

Simon Róbert Baázs országgyűlési képviselő elismeréssel szólt a győri bencés közösség munkájáról. Minőség, nyitottság és szerénység – jellemezte az oktatásban, hitéletben és kultúrában végzett szolgálatukat.

Három éve indult átfogó fejlesztés a győri bencéseknél, amelynek keretében megújult a rendház és a 380 éves templom. A folyamat a korábban elhurcolt harangok pótlásával kezdődött 2016-ban, ezután következett a bencés patika, a rendház és a templom felújítása. Turisztikai helyiség, bencés áruk boltja létesült a rendházban. A rend élni kívánt a belvárosi helyzetéből fakadó előnyökkel, megnyitotta a város szívében lévő otthonát. „Meg akarjuk mutatni a bencés nyitottságot, vendégszeretetet, és szeretnénk közelebb engedni magunkhoz az érdeklődőket, jobban bevonni őket a közösségünkbe” – mondta Sárai-Szabó Kelemen perjel.

A közel 400 éves Loyolai Szent Ignác-templomban eddig nem történt hasonló mértékű felújítás, most szinte mindent modernizáltak, az ország legjobb restaurátorainak munkájával újult meg a templombelső. A templom orgonája a későbbiekben érkezik vissza szintén felújítva, tervezik továbbá a tetőtér megnyitását is a látogatók előtt – kiállító- és közösségi tér létesül itt.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír