A helyiek kérésére Mustó Péterről nevezték el a jezsuiták arlói közösségi házát

Velkey-Kozár Bea, a jezsuita Jelenlét Program vezetője felidézte, hogy a ház névadóját, Mustó Péter atyát az arlói közösség jól ismerte, hiszen a halálát megelőző években többször is ellátogatott hozzájuk. Mint mondta, a 2023 nyarán elhunyt jezsuita jelenléte számukra igazán fontos volt. Vezette a munkatársaknak szervezett lelkigyakorlatokat, részt vett több programjukon, például a karácsonyi cipősdobozok kiosztásában, de puszta jelenléte is megerősítő volt mindenki számára.

„Nemcsak a munkatársaknak, de

a település minden tagja számára elérhető volt, jelen volt. Minden betérőhöz volt egy-két kedves szava és kérdése, aki a Jelenlét Ház foteljében olvasva találta.

Az arlóiak jó szívvel emlékeznek azokra a beszélgetésekre, melyeket az atyával folytattak.”

A programvezető megosztotta: az idős jezsuita halála után a helyiek szinte azonnal jelezték, hogy az épp felújítás alatt álló – a Jelenlét Ház közvetlen szomszédságában lévő – épületet Mustó Péter SJ Közösségi Háznak kellene elnevezni.

„Ez a ház nagy terhet vesz le a település vezetőinek válláról. Az itt végzett munka hidat képez a segítséget kérők és a település egésze között” – mondott köszönetet Vámos Istvánné polgármester az arlói jezsuita Jelenlét Program munkatársainak.

A polgármester hangsúlyozta, hogy akik megtapasztalják az itt dolgozó munkatársak és önkéntesek elhivatottságát, személyesen is profitálnak belőle. Arra buzdította a helyieket, hogy ezt a példát követve legyenek ők is hidak, s merjenek feladatot és felelősséget vállalni a közösségért.

A közösségi ház szentelését András Attila jezsuita tartományfőnök megbízásából Hofher József SJ végezte.

A jezsuita szerzetes, pap a ház felújításában résztvevőkhöz külön is szólt, szenteltvízzel meghintve őket:

Ti vagytok a ház építőkövei, a ti szívetek az, ami segített, hogy ez a csoda megvalósuljon.”

A ház két helyiségéből a közösségi programoknak és zenei próbáknak otthont adó tér több tucat önkéntes munkájának köszönhetően szépült meg – mondta el Velkey Róbert munkatárs. A másik helyiségben berendezett sószoba az arlói, jelenleg a programban családmentorként dolgozó Horváthné Judit álma volt, és a Peka Bau Kft. támogatásával valósult meg.

Kiss Ferenc SJ és a misszió munkatársai köszönetüket fejezték ki a jezsuita művek – a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda, a Manréza Lelkigyakorlatos Ház és a Jezsuita Menekültszolgálat – munkatársainak a rendezvény szervezésében nyújtott segítségükért és támogató jelenlétükért.

A házszentelés után Mitől lesz sikeres egy település(felzárkóztatás)? címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak az új közösségi házban.

Kiss Ferenc SJ arlói szociális munkatárs beszélgetett Nemes Gusztáv vidékfejlesztővel, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával; Hofher József jezsuita szerzetessel, a Lehetőségek Iskolája és a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium egyik alapítójával; Kállai Ernő jogásszal, a Kisebbségkutató Intézet tudományos kutatójával, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok korábbi országgyűlési biztosával és Feischmidt Margittal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszorával, a Pécsi Tudományegyetem tanárával.

A gyermekek és a szülők oktatásától kezdve az egyéni tenni akarás közösségi célokra történő becsatornázásán át a külső impulzusok fontosságáig és a többségi társadalom érzékenyítéséig számos ötlet, jó gyakorlat elhangzott.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi felzárkózás nagyon lassú, rövid távon látványos sikerekkel nem kecsegtető folyamat.

Menet közben jöttem rá, hogy milyen őrültségre vállalkoztam, de nem bántam meg. El kell veszítenünk a nagy álmokat, hogy a realitás talaján cselekedhessünk”

– összegezte Hofher József a cigánymisszióban szerzett több évtizedes tapasztalatait, majd türelmet kívánt ehhez a szolgálathoz az arlói munkatársaknak.

Nemes Gusztáv abban látja a felzárkóz(tat)ás nehézségét, hogy mindenhol mások a lehetőségek, az elérhető erőforrások, így nincs minden helyzetben alkalmazható megoldóképlet sem.

Kállai Ernő – elismerve a jezsuiták arlói programjához hasonló kezdeményezéseket – a társadalompolitika felelősségét hangsúlyozta az infrastruktúra biztosításában és az életkörülmények javításában.

Mustó Pétert idézve Feischmidt Margit arról beszélt, hogy

mások segítése számunkra is kulcsfontosságú, hiszen „saját morális integritásunkat” őrizzük azzal, hogy másokkal közösséget vállalunk.

A kerekasztal befejezése után arlóiasan elkészített lecsóval és bodaggal (cigány lapos kenyérrel) kínálták meg a vendégeket a szervezők, majd elkezdődött a hagyományos arlói Udvar Fesztivál kétnapos koncertprogramja.

A nap folyamán a házban megnyílt egy Mustó Péter atya életéről szóló fotókiállítás; bemutatták a Szimfolk Zenei Műhely fiatal tehetségei, a Roma Big Band zenekar első klipjét, valamint a ház névadójáról korábban készült Padre Píter című dokumentumfilmet is.

Forrás: jezsuita.hu

Fotó: Pásztor Péter

Magyar Kurír