A védőnő, aki a részeg Krisztust is komolyan vette – Wagner Viktória szociális testvérre emlékeztek

Megszentelt élet – 2024. december 11., szerda | 18:15

A cigányok védőnőjére, Wagner Viktória szociális testvérre emlékeztek december 5-én, csütörtökön Kiskundorozsmán, ahol Sebők Sándor fóti plébános áldotta meg a sírját és mondott beszédet. Wagner Viktória életét a hit és a szolgáló szeretet jellemezte, különös figyelmet szentelt a roma közösségnek. Munkássága máig példaértékű; sírja idén tavasztól a (virtuális) Nemzeti Sírkert része.

A Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége, valamint a Jó, hogy vagy! Életvédők Szövetsége szervezésében a kiskundorozsmai temetőben, majd Wagner Viktória emléktáblájánál és a Petőfi Sándor Művelődési Házban emlékeztek a cigányok védőnőjére. Wágner Viktória szociális testvér egész életét a rászorulók, különösen a roma közösség szolgálatának szentelte.

A temetőben a sír megáldása és koszorúzása előtt elhangzott, hogy a Viktória név, amelyet Wagner Ilona Anna a Szociális Testvérek Társaságában szerzetesi névként kapott, győzelmet jelent. Ez a győzelem Viktória testvér szerint az önmagunk felett aratott győzelem, amelyet egész életen át kell tanulni.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak és a Nemzeti Örökség Intézetének köszönhetően Viktória testvér sírja idén tavasztól a Nemzeti Sírkert része.

Sebők Sándor fóti plébános beszédében úgy fogalmazott, hogy Viktória testvér egész életét a hit és a szolgáló szeretet égő mécsesével élte végig, ő maga volt az égő mécses. „Azokkal tudott foglalkozni, azokat tudta igazán szeretni, akikkel senki nem törődött és foglalkozott, akiket nem vettek emberszámba. Észrevette őket, hiszen ő valóban meglátta a cigány Krisztust, ahogy ő maga mondta, de a részeg Krisztust is komolyan vette” – fogalmazott a plébános, majd Isten áldását kérte, és megáldotta a sírt.

Wagner Viktória utolsó szolgálati helye 1958 novemberétől nyugdíjazásáig Kiskundorozsma volt, ahol a cigány közösség gondozása is hozzá tartozott. Haláláig, 1994. december 6-ig élt a településen, és maradt a „védőnéni”, ahogy a szegények és rászorulók nevezték.

A születésének 100. évfordulóján felavatott emléktáblánál, a Szent János tér 6. szám alatt Ruzsa Roland önkormányzati képviselő rövid beszédében úgy fogalmazott, Kiskundorozsma mindig is méltó emléket állított azoknak a meghatározó személyiségeknek, akik sokat tettek közösségük érdekében. Viktória testvér szívügyének tekintette a dorozsmai közösséget, és rengeteget tett a helyi roma közösség felzárkóztatása érdekében.

Forrás: Délmagyar.huSzeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Török János

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria