Az én szerzetesem: Tóth Bori piarista nővér

Az én szerzetesem Tóth Bori piarista nővér, aki Nagykárolyban (Románia) nővértársaival szegény sorsú lányokat és fiúkat nevel és tanít Kalazanci Szent József lelkiségében.

Bori, vagy ahogy március 18. óta új neve mondja: Isten anyjáról nevezett Borbála nővér magyar szakos tanár, akivel Nagykanizsán, a piarista gimnáziumban tanítottunk együtt évekig. Nemcsak az iskolában, hanem a kollégiumban is társak lettünk. Sok baráti és szakmai segítséget kaptam tőle, vacsoráztunk együtt számtalanszor, és amikor Kanizsán virágoztak a magnóliafák, elmentünk és megcsodáltuk őket.

Itt, az iskolában kapta a hívást, hogy látogasson Nagykárolyba, a piarista árvaházba és innentől már ment minden a maga útján. Bori egy tanévre beköltözött az árvaházba, majd úgy döntött, válaszol a hívásra, felöltötte a piarista nővérek ruháját, és tavaly márciusban Boldog Donáti Celesztina alapító ünnepén letette első fogadalmát: „Hívtál, itt vagyok!” – válaszolta Bori, ahogy mindig is ezt válaszolta, amikor szükség volt Rá.

Azóta egyre több gyerek érkezik felújított házukba, vagy ahogy ők hívják: a „palotá”-ba. Sok gyerek, akik nem szüleik, hanem Bori nővérék szeretetén keresztül tapasztalhatják meg Jézus Krisztus gondoskodó szeretetét.

Göde Edit, Nagykanizsa