Cégkapu és digitális átállás – Találkoztak a szerzetesi fenntartású szociális intézmények vezetői

A szociális intézmények nagyon sok egészségügyi problémát is kezelnek, és kiemelt probléma az inkontinencia kérdése. Az utóbbi években sokat változott a pelenka receptre való felírásának és a recept kiváltásának módja. Ezek nyomon követése az intézmények szempontjából lényeges kérdés. A találkozón az egyik gyártó és forgalmazó cég szakemberét kérdezték a legújabb változásokról. Az új típusú kötszerek felírása is nagyon fontossá vált, hiszen a betegek jogosultak receptre felírható kötszerre, akkor is, ha otthonban élnek. Az ellátottak közül nagyon sokan küzdenek mozgásszervi problémával, és számos esetben van szükség ortopédcipőre, illetve más segédeszközre. Ezek receptre történő felíratása szintén nem egyszerű folyamat.

A következő téma felvezetéseként a jelenlevők beszámolót hallgattak meg a nemzetközi demenciakonferenciáról. Majd arról esett szó, hogy a kollégák továbbképzésének és a szakmai dolgozók utánpótlásának milyen lehetőségei vannak a gyakorlatban; az egész szociális terület, így a szerzetesi fenntartású intézmények nagy problémája mindkettő. Az ország különböző részeiről érkezettek elmondták tapasztalataikat, hogy milyen lehetőségeket látnak a megszűnt OKJ-s képzés helyett, az újonnan indult szakképzési rendszer, illetve duális képzés keretében.

A nap talán legfontosabb témái a cégkapunyitás és a digitális átállás voltak, amik érintik az összes szerzetesi fenntartású szociális intézményt és a szerzetes közösségeket is. Ehhez szintén segítséget kértek a szervezők, mégpedig Szili Attilától, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány gazdasági vezetőjétől.

A két, szorosan összefüggő kérdéssel kapcsolatban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága e-mailben küldött tájékoztató üzenetet októberben: „A 2024. augusztus 29-én megküldött levelünkben foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk az érintett atyákat és intézményvezetőket, hogy az egyeztetések végül azzal az eredménnyel zárultak, hogy az egyházi intézményeknek is létre kell hozniuk a cégkaput a hivatalos szervekkel történő kapcsolattartásra. A kapott információk alapján erre idén decemberig van lehetőség, javasoljuk november végéig elvégezni. A 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól rendelkezik arról, hogy a kötelezettek közé beemelték az egyházakat is.”

Nagyon leegyszerűsítve, a cégkapu egy központi szolgáltatás, amely a Személyes Ügyfélkapu „ikertestvére”, és azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hivatalos szervek az egymás közötti levelezésüket papíralap helyett ezen az elektronikus felületen intézzék.

Sikeres cégkapu-regisztrációt követően van lehetőség az ügykezelő hozzárendeléséhez. Természetesen ennek az a feltétele, hogy az illetőnek legyen ügyfélkapus regisztrációja. Jó tudni ehhez kapcsolódóan, hogy maga az ügyfélkapu rendszere is megváltozik: 2025. január 16-ával megszűnik a hagyományos ügyfélkapu, attól kezdve csak az ügyfélkapu+ és a DAP (Digitális Állampolgár Program) segítségével lehet majd a cégkaput használni. Mindkét program a digitális ügyintézés biztonságossá tételét szolgálja. Az ügyfélkapu+ a gyakorlatban kétlépcsős belépést jelent az internetes felületre.

Az előadó a résztvevőkkel közösen elemezte, milyen jogosultságokat kell meghatározni a cégkapus ügyintézés keretében, hogy az valóban hatékonyan működjön.

Olyan kérdések is napirendre kerültek még, mint például hogy kommunális szemét-e a pelenka vagy veszélyes hulladék. Szó volt a megváltozott szemétszállítási szabályokról, amelyek nagyon fontosak az intézmények mindennapi életében. Felmerült, hogy a környezetvédelmi felelősségbiztosítás kötelezettsége vonatkozik-e rájuk, és hogy pontosan mit is jelent ez.

Forrás és fotó: Formanek Tamás/MSZKI

Magyar Kurír