Hamarosan vetítik a mozikban Cabrini Szent Franciska, az emigránsok védőszentjének történetét

Cabrini Szent Franciskát jól ismerik és tisztelik Amerikában katolikus körökben, amerikai szentnek érzik, amerikai állampolgárságot is kapott. A film – amely a nagy történelmi filmekhez hasonlóan igazán látványos, remek nemzetközi színészgárdát tud felmutatni – most sokkal szélesebb közönséggel megismerteti az olasz származású szent alakját.

A rendező Monteverde Bella című filmjével vált ismertté, amely 2006-ban elnyerte a Torontói Filmfesztivál közönségdíját. Tavaly A szabadság hangja című alkotása a független filmek között is magára vonta a figyelmet, nagy kasszasiker lett.

A 145 perces, a magyar mozikba Cabrini – A szent címmel érkező amerikai életrajzi film nemzetközi szereplőgárdája elsőrangú: a főszereplő a Gomorra című sorozatból ismert Cristiana Dell’Anna, szerepel benne a hatszoros Emmy-, kétszeres Golden Globe-díjas John Lithgow, Giancarlo Giannini XIII. Leó szerepében, David Morse. A film egyik betétdala Andrea Bocelli 11 éves lánya, Virginia Bocelli Dare To Be című műve, a hit és a kitartás himnusza, amelyben Andrea olaszul, lánya angolul énekel.

Ki volt a szent életű olasz apáca, aki bátran és vállalkozó szellemmel állt a szegény olasz vendégmunkások mellé a 19. század végi Amerikában?

Ma van itt az ideje, hogy a szeretet ne rejtőzködjön, hanem aktívvá, élővé és valódivá váljon”

– vallotta, és ennek jegyében élte életét.

Francesca Cabrini a lombardiai Sant’Angelo Lodigianóban született 1850. július 15-én. Árván maradt, szeretett volna kolostorba vonulni, de kérését gyenge egészsége miatt kétszer is elutasították. Miután tanítónői diplomát szerzett, a lodi egyházmegye püspökének kérésére átvette a Gondviselés háza nevű, alapítói által elhanyagolt leányárvaház vezetését Codognóban, majd néhány társával együtt ugyanitt megalakította a Jézus Szent Szívének Missziós Nővérei kongregációt. Franciska kicsi kora óta misszionárius szeretett volna lenni, Xavéri Szent Ferenc tiszteletére egészítette ki nevét a Xavéri névvel fogadalomtételekor. Megértette, hogy a modern világot hatalmas migrációs hullámok jellemzik, férfiak, nők és gyermekek menekülnek a béke és a jobb jövő felé.

Missziós lelkesedésből először Kínába szeretett volna menni, de XIII. Leó pápa előrelátóan rávette, hogy változtasson irányt: „Ne keletre, Cabrini, hanem nyugatra!” – kérte tőle.

„Nem oda ment, ahová ő akart menni, hanem ahová az Úr készítette elő számára az utat, a szolgálat és a szentség útját. Íme, az igazi hivatás példája: megfeledkezni önmagunkról, hogy teljesen átadjuk magunkat Isten szeretetének” – mondta Franciska döntéséről Ferenc pápa.

Így érkezett 1889-ben több nővérrel együtt New Yorkba, hogy segítsen az ott élő, szerencséjüket kereső olaszoknak, akik a nagyvárosok nyomornegyedeiben telepedtek le, ahol csak a legalacsonyabb rendű és a legrosszabbul fizetett munkákhoz juthattak hozzá. Corrigan érsek, aki New Yorkba hívta a nővért, nem számított gyors megjelenésére, és az árvaház megalapítására irányuló tervével sem értett egyet. Cabrini anyának azonban végül sikerült elnyernie beleegyezését, minden követ megmozgatott Krisztus szegényeinek támogatására, így társnői segítségével sikerre tudta vinni az árvaház tervét New York peremkerületében. 1892-ben megalapította a Columbus kórházat. Valamennyi kórház, amelyet később más helyeken alapított, ugyanezt a nevet viselte.

Fáradhatatlan volt, intézményeket hozott létre Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államok különböző részein, Közép-Amerikában, Argentínában és Brazíliában is. Ez a törékeny egészségű nő, akit gyenge testi állapota miatt nem fogadtak fiatal korában a kolostorban, nem véletlenül Szent Páltól vette jelmondatát: „Mindenre képes vagyok abban, aki nekem erőt ad.”

Amikor 1917. december 22-én Chicagóban meghalt, konventjeiben 1500 szerzetesnővér élt, ötezernél több árva gyermekről gondoskodtak, és több mint százezer beteget kezeltek kórházaiban. 1938-ban boldoggá avatták, XII. Piusz pedig 1946. július 7-én szentté avatta. Ő volt az első nő a tengerentúlon, akinek ez a megtiszteltetés osztályrészül jutott. 1950-ben a migránsok mennyei védőszentje lett. Liturgikus emléknapját az Egyesült Államokban november 13-án, a világegyházban december 22-én ünneplik.

*

A Jézus Szent Szívének Missziós Nővéreihez írt levelében 2017-ben Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Szent Franciska különleges missziós hivatást kapott Istentől: „…hogy olyan megszentelt életű nőket neveljen és küldjön az egész világba, akik előtt missziójuk során határtalan horizontok vannak, akik nem egyszerűen a vallási intézmények vagy férfi misszionáriusok segítőiként, hanem saját női karizmájuk szerint élnek megszentelt életet, miközben teljes mértékben és maradéktalanul készek mind a helyi egyházakkal, mind a különböző kongregációkkal való együttműködésre…”

2017. december 8-án Ferenc pápa – alapítójuk halálának századik évfordulója alkalmából – fogadta is Jézus Szent Szívének Missziós Nővéreit. Így jellemezte ekkor Cabrini anyát: „Szédítően mozgalmas, munkával teli élet, végtelen utazások gyalog, vonaton, hajón, csónakon, lóháton…; hatvanhét intézményt hozott létre a semmiből, köztük óvodákat, iskolákat, kollégiumokat, kórházakat, árvaházakat, műhelyeket... Mindezt azért, hogy megmutassa az evangélium erejét, amely kitágította szívét, hogy mindenkié legyen” – mondta. Így folytatta: „A szent karizmája rendkívüli aktualitással bír napjainkban, hiszen a migránsoknak szükségük van jó törvényekre, fejlesztési programokra, szervezettségre, de emellett mindig, mindenekelőtt szükségük van szeretetre, barátságra, emberi közelségre; szükségük van arra, hogy meghallgassák őket, a szemükbe nézzenek, mellettük legyenek; szükségük van Istenre.”

Forrás: Causesanti.va; Avvenire; Katolikus.hu

Fotó: Avvenire; Vatican News

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír