Isten igéjének szónoka – 90 éves Raniero Cantalamessa bíboros, kapucinus szerzetes

Ferenc pápa bíborosi kalappal ajándékozta meg négy évvel ezelőtt a kapucinus szerzetest, aki 44 éve a Pápai Ház szónoka. Raniero Cantalamessa azonban kérte, hogy mentsék fel a püspökké szentelés alól, mondván, hogy vajmi keveset tehet 86 esztendős pásztorként, azonban még hirdetheti Isten igéjét, amit ferences habitusban szeretne tenni, hogy abban érje majd a halál.

Cantalamessa atya arca és hangja sokak számára ismerős, a televízióban is népszerűsítette az evangéliumot.

Számtalan cikket írt különböző újságokban, többek között a L’Osservatore Romano vatikáni napilapban. Első írása 1976. március 3-án jelent meg. Számos alkalommal nyilatkozott a vatikáni médiának, a közösségi oldalakon keresztül is, ahol a legutóbbi nagyböjti elmélkedéseket megosztotta.

*

A közép-olaszországi Colli del Trontóban, Ascoli Piceno közelében született. 1946-ban lépett be a szemináriumba. Elmondása szerint 13 évesen hallotta meg az Úr hívását – oly egyértelműen, hogy abban soha nem kételkedett. 1958. október 19-én szentelték pappá, majd a loretói Szent Ház bazilikában kezdett szolgálni. A svájci Fribourgban diplomázott teológiából, majd a milánói Szent Kereszt Katolikus Egyetemen bölcsészettudományból, hogy az Újszövetséget és az egyházatyákat tanulmányozza. Itt tanította később a kereszténység eredetének történetét, majd a vallástudományi tanszéket vezette. 1975-től 1981-ig a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja volt. 12 éven keresztül részt vett a katolikus küldöttség tagjaként a pünkösdi egyházakkal való párbeszédben.

1979-ben felhagyott a tanítással, hogy minden idejét az ige szolgálatának szentelje. II. János Pál pápa nevezte ki 1980-ban a Pápai Ház szónokának. XVI. Benedek pápa 2005-ben megerősítette e tisztében, miként később, 2013-ban Ferenc pápa is.

Raniero Cantalamessa atya tartja az adventi és a nagyböjti időszakban az elmélkedéseket a Római Kúria tagjainak, a Szentatya jelenlétében. A világ sok országába hívják, hogy tanítást, beszédet mondjon, gyakran más keresztény felekezeti közösségeknek is.

A kereszténység eredetének ismerőjeként tudományos könyveket írt az egyházatyák krisztológiájáról, egyebek mellett az ősegyház húsvétjáról. Számos spirituális írása jelent meg a Pápai Ház szónokaként tartott prédikációi gyümölcseként, amelyeket több mint húsz nyelvre lefordítottak.

2009 óta a cittaducalei Irgalmas Szeretet remeteségében él, a kapucinus közösség tagjaként.

Az általa egyik leggyakrabban idézett keresztény szerző Szent Ágoston. 2019-ben a hippói püspök tapasztalatára alapozta nagyböjti elmélkedéseit, Térj vissza magadhoz címmel, amit a vatikáni médiának nyilatkozva úgy magyarázott, hogy így találunk rá Isten nyomára, saját szívünkbe lépve vehetjük észre jelenlétét. Szent Ágoston szavai szerint

ha nem szállunk önmagunkba, ha nem vonjuk ki magunkat a külsőségekből, a zajból, akkor nem tudunk találkozni az élő Istennel.

Jóllehet a mai világ kifelé forduló világ, nekünk, keresztényeknek sürgősen vissza kell térnünk szívünk intimitásába – tanítja Cantalamessa atya. – Olyan centrifugában élünk, amely teljes sebességgel forog. Kilépni – ez a ma jelszava, amit intézményessé is tettek. A csend félelmet kelt, amit el kell nyomni. A zenével, zajjal, munkával, képekkel túlterhelt világ nem engedi meg a szabad döntést. Az emberek a „látvány és a reklám világában csak nézők, puszta számadatok, melyeket mindenáron növelni kell”. Erre a kísértésre, kiüresedésre határozottan nemet kell mondani, mert

a bensőségesség az út az igazi élethez.

Ez a benső intimitás nem gátolja az Isten országáért vállalt tetteket. A bensőségesség nem áll útjában a cselekvésnek; sokkal inkább a cselekvésnek egy módja. Anélkül, hogy kisebbítené az Istenért vállalt tettek fontosságát, a bensőségesség megalapozza és megőrzi azt – hangsúlyozza a Pápai Ház szónoka.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír