Szabadság vára – Dokumentumfilm készül két magyar jezsuita afrikai szolgálatáról

A magyar jezsuiták negyedéves lapja, a M.I.N.D. (Mindent Isten Nagyobb Dicsőségére) 2021 téli számában már részletesen bemutatták a jezsuita rend és a fekete földrész kapcsolatát. A 19. és 20. században több magyar jezsuita szerzetes is szolgált Afrikában, köztük a készülő dokumentumfilm főszereplői.

Czimmermann István 1885-ben érkezett az akkoriban alapított zambiai Boromába, ahol hamar a misszió főnöke lett. Európai körútján további misszionáriusokat toborzott, 1892-ben pedig a mozambiki Zumbóban alapított missziót. A „betűk atyja”, ahogy a helyiek nevezték, megteremtette a Mozambik területén beszélt nyungwe nyelv írásbeliségét.

Menyhárth László 1890-ben került az afrikai misszióba, ahol Czimmermann méltó társa lett. Elsősorban természettudományos munkássága volt jelentős: meteorológiai állomást alapított és felvirágoztatta a helyi mezőgazdaságot. Húsz általa felfedezett növény viseli a nevét.

A magyar jezsuiták nemcsak gazdálkodásra tanították a helyieket – ezzel felszámolva az éhezést –, de a rabszolga-kereskedőktől is védelmezték az ott élőket és a „szabadság vára” néven emlegették a boromai jezsuita telepet.

A Szabadság vára című dokumentumfilm a Nemzeti Filmintézet 20 millió forintos támogatásával készül. A forgatócsoport jelenleg is Kelet-Afrikában tartózkodik, felkeresik Menyhárth és Czimmermann tevékenységének főbb helyszíneit.

Többek között jártak már a mozambiki-szváziföldi-délafrikai hármashatáron, Mozambik szigetén, ahol a kormányzóság épülete a 18. század közepéig jezsuita kollégium volt.

A forgatócsoport a nagypénteket Boromában, a Zambezi folyó partján épült misszióban ünnepelte, abban a templomban, amit 130 éve a magyar misszionáriusok építettek.

Forrás: Jezsuita.hu

Fotó: Jezsuita.hu; Sajgó Szabolcs SJ Facebook-oldala

Magyar Kurír