Templomépítés, területfejlesztés, tehetséggondozás – A premontreiek gödöllői jubileumi évéről

Röviddel a jubileumi időszak kezdete után látogatunk a gödöllői premontreiekhez, intenzív munka, építkezés kellős közepébe. Körülnézünk a terepen. A rendi központtól indulva, a felvonulási területen sorakozó konténerek között haladva hamar feltűnik a kora tavaszi, lombtalan fák hátterében a tornyaival felmagasodó, épülő apátsági templom; mint egy látomás, megragadja a tekintetet. Még közel sincs készen, de már részleteiben is mutatja stílusát, lényegét, méltóságát, szépségét. A szentelését a jubileum végére, jövő novemberre tervezik.  

„Jelentős állami támogatásból sokrétű terület- és iskolafejlesztés zajlik most itt, az 1990 óta kibővült, korábban az agráregyetem vagyonkezelésében álló területen – mondja Balogh Péter Piusz gödöllői premontrei apát. – A legnagyobb projekt kétségkívül az új templomunk építése, ami rendtagjaink számára felszólítás a »belső templom«, a lelki életünk megújítására, ugyanakkor a környezetünkben élő közösségeink bővítésére, a rájuk való gondos odafigyelésre is.

A premontreiek gödöllői letelepedésének századik évfordulójához szorosan kapcsolódik gimnáziumunk évszázados jubileuma és az újraindulás harmincadik évfordulójának ünneplése is – folytatja az apát. – Látványos a sportcsarnok épülése. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy az ünnepi programjainkba tevékenyen bevonjuk a diákokat, a tanárokat, sőt az öregdiákokat is, valamint szeretnénk megmutatni a történelmi értékeinket a plébániai és a szülői közösségnek, sőt Gödöllő egész lakosságának. Erre többek között egy vándorkiállítással is készülünk.  

Százesztendős múltunk feltárása jelenleg is zajlik, úgy gondolom, most jött el ennek az ideje. Az iskola története sok szempontból jól dokumentált (például az évkönyveknek köszönhetően), de az alapítás körül még sok a fehér folt.: miért Gödöllő jött szóba a letelepedéskor, az ország akkori vezetése hogyan jutott arra a döntésre, hogy premontrei iskola legyen itt? A válaszokat az új kutatások adhatják meg. Szinén feltárandó korszak az államosítás ideje és az utána következő évek. Ennek az időszaknak a tudományos igényű feltérképezésébe tanári vezetéssel már a diákjaink is bekapcsolódnak – tette hozzá a szerzetes. 

Annyi bizonyos, hogy a száz évvel ezelőtti alapítás Takács Menyhért jászóvári prépost nevéhez fűződik. Ő azokkal a premontreiekkel érkezett Gödöllőre, akik a kassai, a rozsnyói és a nagyváradi premontrei gimnáziumok megszüntetését követően az utódállamokban nemkívánatos személyek lettek. Gödöllőt 1937-ben a Szentszék önálló perjelséggé tette. A trianoni határok 1945-ös visszaállításától 1950-ig, a szerzetesek szétszóratásáig Gödöllő újra önálló lett, rövid ideig saját plébániával. 

Takács Menyhért jászóvári prépost, prelátus Gödöllőn egy premontrei oktatási intézetet is létrehozott (a mai iskola elődjét). 1923-ban az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno közreműködésével a rend megkapta a gödöllői Fácános-erdőt (csaknem kilencven hold területet), hogy nagy múltú oktatási tevékenységét folytathassa. Ebben az évben tették le az iskola alapkövét is.  

1948 júniusának közepén a gödöllői gimnáziumot is államosították. Az akkor érettségiző diákok osztályfőnökének, Fényi Ottó gödöllői kormányzó perjelnek később, a rendszerváltozáskor kárpótlásként sikerült megszereznie az államosított régi intézmény közvetlen szomszédságában két kisebb épületet – és a környező erdőrészt –, ahol 1992 őszén újraindulhatott az oktatás. Fényi Ottó lett a gödöllői Szent Norbert Gimnázium első igazgatója. A mostani jubileumi időszak éppen az ő halálának évfordulóján, március 6-án kezdődött. 

A következő jelentős jubileumi esemény április 21-én Mécs László premontrei pap költő és hat további premontrei szerzetes újratemetése lesz a megújított és kibővített fácánosi rendi sírkertben, az épülő templom közelében. Ehhez kapcsolódóan kiállítás is nyílik a gödöllői Premontrei Auditórium galériáján.

Az 1928-tól működő fácánosi sírkertbe a szétszóratásig lehetett temetni. Az, hogy a temető az államosítás után is megmaradt, a csodával határos – mondja Balogh Péter Piusz. – Az elmúlt száz év egyházpolitikai zűrzavarai miatt a premontrei atyáknak máshol lett nyugvóhelyük. Mécs Lászlót Pannonhalmán temették el, ott élte utolsó éveit. Most idehozzuk őt és vele együtt hat másik atyát az új templomunk közelébe, végső nyughelyükre. (E szerzetesek exhumálása éppen gödöllői látogatásunk napján zajlott – a szerk.) Mécs László jászói premontreiként egyébként sokszor megfordult itt, hagyatékát is mi ápoljuk. A gödöllői premontreiek a jászóiak anyaországban élő jogutódai” – teszi hozzá az apát.

Ahogyan Balogh Péter Piusz említette, a múltfeltárásba bevonják a diákokat is. Takácsné Elek Borbála, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium igazgatónője arról tájékoztat, hogy egy diákja, Papp Ágoston éppen Mécs Lászlónak a gödöllői premontrei levéltárban őrzött, máig kiadatlan verseit kutatja, és elemzi irodalomtörténeti szempontból. Eddig harminchat verset – a költő bujdosásának időszakából való „bunkerverseket” – vett lajstromba a fiatal kutató.   

„A jubileum folyamán tizenegyedikes diákok több projekt keretében dolgozzák fel az iskola történetét. Törekszünk arra, hogy erősítsük gimnáziumunk premontrei identitását. Az intézmény jelmondata kezdettől fogva a Virtute vinces! (Erénnyel győzni fogsz!)” – folytatja az igazgatónő. A jelenről szólva elmondja: hatszáz diák tanul az iskolában, ahol az elsődleges szempont a tehetséggondozás, ahogyan az korábban is jellemzője volt a premontrei nevelésnek itt, Gödöllőn. A két háború közötti időszakban kiemelkedően magas színvonalon művelték ezt a szerzetesek.  

„A tehetséggondozás nem azonos a teljesítménykényszerrel – magyarázza az igazgatónő. – A diákjaink számára igyekszünk lehetőséget biztosítani kiscsoportos foglalkozásokra, fontos szempont az érzelmi intelligencia fejlesztése, és a gimnáziumi oktatás mellett jelen van a zeneiskolai képzés is.  

Évfolyamközösségeket építünk, így megszűnt az osztályok közötti rivalizálás. Az úgynevezett tehetségsáv-óráink keretében pedig a 9. osztálytól kezdve lehetőség nyílik pályaválasztással kapcsolatos tájékozódásra, biblioterápiára, vagy éppen a stresszoldás elsajátítására pszichológus segítségével, illetve a Kokas-módszer révén művésztanárok bevonásával. 

A diákok körében nagyon népszerűvé váltak ezek a foglalkozásaink, ahogy az iskolakert is, ahol nyaranta rendszeresen látni fiatalokat dolgozni, pedig nem noszogatja őket senki” – teszi hozzá Takácsné Elek Borbála, és arról is szót ejt, hogy a kétkezi munka fontosságára a mára méltatlanul elfeledett nagy nevelő, az iskola egykori igazgatója, Stuhlmann Patrik is nagy hangsúlyt helyezett. 

A kertben egyébként melegház és magaságyás is található, az itteni foglalatosságok a közösségépítést is szolgálják.

Az igazgatónő a továbbiakban megemlítette, hogy négy szerzetes tanít az intézményben, és vannak novíciusok is, akik jelenleg is részt vesznek az iskola életében. Fontos a kötődés a rendhez. 

Balogh Péter Piusz apát a beszélgetésünk folyamán további kiemelt jubileumi programokra is felhívta a figyelmünket, többek között a november 28–29-én sorra kerülő Premontreiek 100 éve Gödöllőn című ünnepi konferenciára, amelyet a gödöllői királyi kastélyban rendeznek meg. Ugyanott jövőre a Gödöllői Városi Múzeummal közös rend- és iskolatörténeti kiállítás nyílik, amely február és június között lesz látogatható. A jubileumi időszak 2024. november 29-én, Takács Menyhért premontrei prépost halálának évfordulóján zárul.

A jubileumi év programjairól bővebb tájékoztatást a premontrei.hu oldalon olvashatnak az érdeklődők.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. április 9–16-i ünnepi számában jelent meg.