A bátorítás visz előre – Több száz nehéz sorsú emberrel találkozik Budapesten Ferenc pápa

– Kik lesznek a találkozó résztvevői?

– Ferenc pápa azt kérte tőlünk, hogy a nehéz sorsú embereket hívjuk el a találkozóra, a cigányságot, a menekülteket, a hajléktalanokat, a betegeket, a fogyatékkal élőket. Elsősorban nem az őket segítő szevezetek munkatársaival szeretne találkozni, hanem azokkal, akik rászorulnak a tevékenységükre, és ezen keresztül tudják megtapasztalni az emberi támogatást és Isten szeretetét. Nagy a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, tekintélyes a parkja is, de mégsem elég nagy, hogy mindenki, aki el szeretne jönni a találkozóra, el- és beférjen.

Sok százan leszünk, a templomban nyolcszáz fő fér el, megnyitjuk a parkot, és hangosítás révén az utcáról, a görögkatolikus templom felőli oldalról is követhető lesz a program. Sokkal több a jelentkező, mint amennyi embert fogadni tudunk. Gyorsan beteltek a helyek, a kimaradókat kértük, jöjjenek a Kossuth téri szentmisére.

– Milyen karitatív szervezetek kaptak meghívást?

– A Katolikus Karitász meghívta a testvérszervezeteket, mozgalmakat. Figyeltünk mindenkire, senki ne érezze azt, hogy nem lenne fontos. Kevesebb vagy több emberrel, de részt tudnak venni a találkozón. Ökumenikusan gondolkodtunk, a protestáns szeretetszolgálatok képviselőit is meghívtuk. Remélem, mindenki örömére tudjuk megtartani ezt a találkozót. A visszajelzések azt mutatják, hogy szeretnének ott lenni. Emellett mi magunk is szeretnénk megmutatni, ki hol, hogyan foglalkozik segítségnyújtással, képet adva a Szentatyának arról, mit végez különféle szervezeteken keresztül a Katolikus Egyház.

– Miért fontos ez a találkozó?

– Az embereknek szükségük van bátorításra, talán sokkal inkább, mint a hiányokkal való szembesítésre. Az visz előre és emel fel. Egy ilyen alkalom biztosan segít ebben. Azt gondolom, mélyen megérintő, a szenvedésben, a segíteni akarásban megerősítő találkozás lesz. Köszönjük a Szentatyának, hogy ezt vállalta. Kölcsönösen tudtunk ebből kegyelmi ajándékokat kapni, látva a másik kitartását, hűségét, Isten utáni vágyódását, a másik ember felé kinyújtott kezét. Ez nagyon szép területe az Egyház, a papság életének.

Ez a szolgálat szeretetből, hitből születik, ezért annyira értékes és fontos.

Most nagy ajándékot kapunk a Jóistentől mindannyian: munkatársak és az általuk felkaroltak. A Szentatya érzékenységével, szeretetével, útmutatásával, áldásával megerősít bennünket. Olyan tevékenység ez, melyben lelkileg el lehet fáradni, hiszen a legtöbb nehézséget nem tudjuk megoldani. Látjuk az embert, aki ugyanazt a problémát görgeti maga előtt, és nem tudjuk felemelni. De mellé állunk, valamit megoldunk, jön a következő nehézség, megint megpróbálunk segíteni. Az embereket nem szabad ebben magukra hagyni. Most arra kapnak lehetőséget, hogy a római katolikus egyház vezetője eljön közéjük, velük akar találkozni, és nekik mond személyre szóló üzenetet.

– Hogyan épül fel a találkozó programja?

– A Szentatya egy órát lesz a körünkben szombaton. A beléptetés már reggel fél 8-kor elindul; 9 órától megkezdődik a felvezető, ráhangoló együttlét. Sok énekkel, imádsággal várjuk a Szentatyát; lesznek tanúságtételek, elhangzanak versek is. A szervezők olyan programot állítottak össze, mely azokról szól, akiket meghívtunk. Lesz közösségi ima, melyre minden szervezet delegálhat egy-egy munkatársat vagy gondozottat, akik rövid imádságban kifejezhetik hálaadásukat, könyörgésüket. Ferenc pápa várhatóan délelőtt negyed 11-kor érkezik meg a templomba. A Karitász püspök elnökeként köszönteni fogom. Érintettek és segítők tanúságtételei hangzanak el, aztán a Szentatya szól hozzánk, majd a közösen elimádkozott Miatyánk után áldást ad, hogy megerősítsen minket abban, amit végzünk. Végül átmegy a szomszédban lévő görögkatolikus templomba. Ezt a találkozását közvetíteni fogjuk a templomban, illetve a templomkertben, és amikor a Szentatya onnan is eltávozik, akkor fogjuk zárni a rendezvényt, így a program hivatalosan várhatóan dél körül ér véget.

– A Szentatyának kiemelten fontos a találkozás a nehéz sorsú emberekkel. Mit üzen ez világunknak?

– Úgy gondolom, ma a Karitász tud a leghitelesebben tanúságot tenni Krisztusról, mert önzetlen és tartós segítséget nyújt, azokat keresi, akik a leginkább rászorulnak. A krisztusi szeretet alapján segít, ahogy Szent Pál tanít, ott segít az emberen, ahol az van.

Odalép a rászoruló szintjére, vele van, és megpróbálja felemelni azáltal, hogy Krisztus szeretetét viszi el hozzá. A maga módján mindegyik szeretetszolgálat ezen dolgozik.

A segítségnyújtás erőssége, hogy felismerte, a megsegített bekapcsolódását kell elérnie. Ezért megadja az alapot, és megtanít, hogyan kell rá építeni, mert tudja, az ember akkor becsül meg valamit, ha maga is részt vesz létrehozásában. Azt kérjük, hogy fogadja el a segítséget, és próbáljon előrébb lépni a maga életében.

Nagyra tartom a szeretetszolgálatok profizmusát, aminek köszönhetően természeti, humanitárius katasztrófák idején tudják, hogyan kell szakszerűen és hatékonyan segíteni. De legalább ennyire lényeges a kevésbé látványos önkéntesség, ami legtöbbször nem a Karitász vagy a Máltai Szeretetszolgálat piros egyenruhájában történik. Amikor az egyházközség egyik tagja elmegy, és meglátogatja azt a beteget, aki váratlanul elmaradt a templomból; ágyhoz kötött lett, akinek hetente ez az ismétlődő látogatás az egyetlen esemény az életében. Sokszor nem is az a fontos, hogy visznek neki parizert, zsemlét, tejet, hanem az, hogy elmondhatja, ami a szívét nyomja; hogy van egy olyan fél óra, óra, amikor ő van a középpontban.

– Szavai azt mutatják, jól ismeri ennek a szolgálatnak a mindennapjait.

– Káplánként, plébánosként nagyon fontos volt nekem ez a terület, mindenütt segítettem ezt a munkát. Bátorítással állok most is a csoportok mellett, ahol nincs ilyen közösség; igyekszem segíteni a létrehozásában, hogy minden faluban ott legyen a Karitász. Mindig nagy szeretettel, hálásan fogadtak, idősek, betegek. Papi életem szép élményei ezek, nagyon sok szeretetet kaptam.

– Miközben a médiában folyik az adok-kapok, nem szabad, hogy elhomályosuljon az öröm, hogy Ferenc pápa másodszor jön el hozzánk.

– Sok mindent mondhattak Ferenc pápának rólunk, sok kritika, negatívum juthatott el hozzá. A NEK alkalmából volt feszültség, eljön-e, miért megy rögtön tovább, szeret-e bennünket. Azt gondolom, a NEK élménye ezt megváltoztatta, mert megtapasztalhatta a magyarok szeretetét, készségét, s ez megérinthette. Azt gondolom, ott döntötte el, hogy visszajön.

Ezt a népet nem lehet leírni hitében, történetében. Számomra a szeretet, a megbecsülés jele, hogy eljön hozzánk a Szentatya. Ajándék és megerősítés.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó (archív): Merényi Zita

Magyar Kurír