A Fraknói Kutatócsoport munkatársa életútinterjút készített Bergmann János kalocsai nagypréposttal

A történeti kutatások egyik frissen, az utóbbi évtizedekben alkalmazott újabb forrástípusa az oral history, azaz az elbeszélt történelem, amikor a még szerencsére köztünk lévő személyek emlékeznek vissza életükre, az általuk átélt eseményekre, történésekre, valamint kortársaikra. Ezeket pedig a történész kvázi a naplók és emlékiratok mintájára tudja munkája során forráskritika alkalmazásával felhasználni, az írott forrásokból nyert információkat árnyalni. 

Sági György történész kutatásainak középpontjában a 20. századi magyar egyháztörténet alakulása áll, készülő disszertációjában a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye Grősz József érsek ideje alatti történetét vizsgálja. A beszélgetés apropóját is ez adta, melyre a Kalocsai Érseki Kastélyban került sor Bergmann János atyával.

A 2016-ban nyugállományba vonult címzetes tárnoki apát az ottani papi otthon lakója. 1960-ban a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban Grősz József érsek szentelte őt áldozópappá harmadmagával. A másik két ekkor felszentelt pap a tavaly júliusban elhunyt Leányfalusi Vilmos – aki évtizedeken keresztül, egészen haláláig főszékesegyházi karnagy és orgonista volt –, valamint a jelenleg hévízi gyógykezelés alatt álló Tölgyes Ferenc voltak.

Ők hárman egyúttal az utolsó, még Grősz József érsek által a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye szolgálatára felszentelt áldozópapok. A néhai főpásztor egyházkormányzása alatt, életének utolsó évében, 1961-ben fordult elő ugyanis először, hogy nem voltak sem diakónus-, sem áldozópap-szentelések a főegyházmegyéjében. Ezt mellesleg akkoriban Grősz József fájlalta is, tekintve hogy ő maga abban az esztendőben ünnepelte – pár hónappal halála előtt – az aranymiséjét, pappá szentelése 50. évfordulóját.

Az 1937. április 9-én Császártöltésen született kalocsai nagypréposttal készült interjú első felében szó esik családi hátteréről, hivatásra ébredéséről, tanulmányairól, továbbá kápláni és plébánosi állomáshelyein eltöltött tapasztalatairól, emlékeiről. Papi működésének egyik sarkpontja mindvégig a hitoktatás kérdése volt.

A korábbi jezsuita, addigra már államosított kalocsai gimnáziumi, majd szegedi szemináriumi tanulmányait követően 1960-ban a nemesnádudvari plébánián kezdte meg papi működését. Ezt követőn hat különböző helyen szolgált káplánként (Csengődön, Csávolyon, Garán, Jánoshalmán, Kecel-Beltéren majd Kalocsa-Belvárosban), míg nem 1978-ban Ijjas József érsektől Rémre kapta első plébánosi kinevezését, ahonnan 1986-ban Bácsalmásra került, ahol 30 éven át volt plébános.

Összességében tehát három évtizeden keresztül állt helyt a kommunista ateista berendezkedésű államban papként, majd a rendszerváltás után 2016-os nyugállományba vonulásáig még több mint két és fél évtizedet szolgált aktív papként. A múlt rendszer békepapi gyűléseitől Bergmann János mindvégig távol tartotta magát.

1985-ben lett érseki tanácsos, 1986-ban tárnoki címzetes apát, 2005-ben pedig a káptalan tagja. 2018 óta tölti be a nagypréposti stallumot.

Az interjú második felében a különböző személyekkel kapcsolatos visszaemlékezésekre került a hangsúly. Külön kiemelendő Grősz József érsek méltatása, akire a nagyprépost nagy tisztelettel és szeretettel emlékezik vissza. Az idős pap Bábel Balázs érsekkel bezárólag mindegyik napjainkig szolgáló kalocsai érsek működéséről röviden megemlékezett, itt ejtve szót az általa joggal különleges életvitelűnek nevezett Várkonyi Imre egykori káptalani helynökről is. A főegyházmegye egykor volt kiemelkedő papjaira is visszatekintett, mint például Bárd János segédpüspökre, Gyetvai Péter ökonómusra vagy éppen Kujáni Ferenc általános helynökre, korábbi nagyprépostra.

A beszélgetés végén Bergmann János a II. Vatikáni Zsinat intézkedéseinek magyarországi gyakorlatba való átültetése körüli nehézségekről, majd a Dankó László érsek által összehívott, de már Bábel Balázs érsek által 2000-ben lezárt Kalocsai Főegyházmegyei Szinódus munkájáról osztotta meg emlékeit és véleményét, különösen is dicsérve itt Bíró László akkori segédpüspök munkáját.

A nyugalmazott bácsalmási plébános az életútinterjúban papi hivatásán, személyes tapasztalatain is elmélkedett; a jelen világra is reflexiókkal élt.

A teljes interjú ITT megtekinthető. További részletek: www.institutumfraknoi.hu

A Fraknói Kutatócsoport támogatásával, Sági György által készített felvétel a kutatócsoport másik tudományos segédmunkatársának, Oláh P. Róbert közreműködésével került a kutatócsoporti YouTube-csatornán publikálásra. A tartalmas és értékes interjúból a február 13-án online megrendezésre került 7. Fraknói Műhelyelőadás alkalmával az érdeklődők már ízelítőt kaphattak.

Szerzők: Tusor Péter, Sági György

Fotó: Lakatos Adél, Sági György

Magyar Kurír