A Sant’Egidio közösség tiltakozásra hív Kenneth Smith amerikai halálraítélt brutális kivégzése ellen

A Sant’Egidio közösség életét az imádság, a szegények iránti barátság és a béke szolgálata jellemzi, ezzel összefüggésben évtizedek óta küzdenek a halálbüntetés egyetemes eltörléséért is. Kitartó munkájuk már több országban sikerrel járt. Január 23-án Rómában, Berlinben és Párizsban is tartottak egy időben sajtótájékoztatót a jelenlegi humanitárius válsághelyzetről, amely ugyan egy emberről szól, de valójában az egész civilizációnkat érinti. Mind ez idáig sikertelenül kérték, hogy ne hajtsák végre a halálbüntetést, így utolsó lehetőségként a közvéleményhez fordulnak.

Szőke Péter megosztotta a sajtó képviselőivel Kenneth Smith történetét, aki 1988-ban, mindössze 23 évesen gyilkosságot követett el. Egy lelkipásztor anyagi okokból felbérelt két embert, fejenként ezer dollárért, hogy öljék meg a feleségét, abban a reményben, hogy hozzájut az életbiztosítási összeghez. Mindkét bérgyilkost halálra ítélték, a felbujtó férj a nyomozás során öngyilkos lett. A másik elkövetőt 2010-ben méreginjekcóval kivégezték. Kenneth Smith esetében az esküdtszék, bár tizenegy az egyhez arányban bűnösnek találta, életfogytiglant javasolt a bírónak. A bíró – akinek akkoriban joga volt az esküdtszéket felülbírálnia, ez a jog 2017 óta már nem létezik – mégis halálra ítélte.

Az elítélt 36 éve él a siralomházban, eközben 2012-ben megpróbálták méreginjekcióval kivégezni, de az infúziót nem sikerült bevezetni a vénájába. Később újabb problémaként merült fel, hogy több államban lehetetlen hozzájutni a méreginjekcióhoz szükséges készítményekhez, mert a gyártó cégek humanitárius okokból – az emberjogi szervezetek kampányainak hatására is – megtagadják, hogy e célból rendelkezésre bocsássák ezeket. Ezért új kivégzési módként merült fel a nitrogéngáz, amely tisztán belélegezve fulladást okoz. Az ügyvédek azzal az érvvel tiltakoznak, hogy ez szokatlan és kegyetlen halálbüntetés, amit a joggyakorlat nem támogat. Hatalmas kínokat okoz ez a kivégzési mód, amelyet Kenneth Smith esetében a világon először alkalmaznának. Mindeddig csak nagy testű állatok leöléséhez használták, de ritkán, és csak érzéstelenítés mellett, amit Kenneth Smith esetében nem alkalmaznának.

Alabama állam kormányzójának joga lenne úgy dönteni, hogy életfogytiglanra változtatja a büntetést, és a Legfelsőbb Bíróság is kegyelmet adhat, ám mindezekre kicsi az esély. Az ENSZ illetékes testülete és több emberjogi szervezet mindeddig eredménytelenül tiltakozott.

A Sant’Egidio közösség azért emeli fel szavát a halálbüntetés ellen, mert az önmagában embertelen, nem fér össze a jogállamisággal és a demokráciával, visszafordíthatatlan és nem segíti a gyógyulási folyamatot, amelyre minden erőszakos cselekmény után szükség van.

36 év elteltével a kivégzés nem segíti az igazságosság érvényesülését, ráadásul ennyi idő után már egy másik embert végeznek ki. Szőke Péter hangsúlyozta, hogy

a halálbüntetés eltörlése civilizációs vívmány, nem szabad visszafordulni ezen az úton.

A petíciót ITT lehet aláírni.

Újságírói kérdésekre válaszolva a Sant’Egidio közösség vezetője elmondta, hogy a nemzetközi közvéleménynek van mozgósító ereje, és felidézte a spanyol Joaquin Martinez történetét, aki egy amerikai siralomházban töltött el négy évet, miután hamis vád alapján halálra ítélték. II. János Pál pápa is szót emelt az érdekében, végül 2001-ben felmentették. Ő azóta a Sant’Egidio közösség és mások felkérésére tanúságtételével segíti a kampányt a halálbüntetés eltörléséért, Magyarországon is megosztotta már a történetét.

Felhívta a figyelmet a közösség egyik kedves barátja, a 2021-ben elhunyt orosz asszony, Tamara Csikunova történetére is. Üzbegisztánban éltek, a fiát koholt vádakkal ártatlanul halálra ítélték és kivégezték, ő pedig ezt követően sikeresen küzdött a halálbüntetés eltörléséért Üzbegisztánban, és tanúságtevőként járta a világot.

Szőke Péter elmesélte azt is, hogy a Sant’Egidio közösség tagjai évtizedek óta leveleznek halálra ítéltekkel. Nagyon szép barátságok születtek ezáltal, feltárult előttük a siralomház és lakóinak élete, akik közül sokan megbánták, amit tettek.

A Városok az életért mozgalom keretében minden évben november 30-án szimbolikus épületeket világítanak ki a halálbüntetés elleni tiltakozás jeleként, például a római Colosseumot, a párizsi Eiffel-tornyot. Milyen szép lenne, ha a budapesti Parlament épületét is kivilágítanák – tette hozzá.

Fotó: Santegidio.org

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír