A tízparancs és a szeretet kettős főparancsa – A Rókahegyi görög esték évadzáró előadása

Az előadásban elhangzott:

a parancsolatokat nem szabad félreértelmezni sem úgy, hogy farizeusi szabálytisztelet van bennünk, és mintegy „kényszerzubbonyban” érezzük magunkat miatta, de úgy sem, hogy az Isten által adott szabadságot szabadosságként éljük meg.

A katekizmusban azt olvashatjuk, hogy az újszövetségi törvény a kegyelem, a szeretet és a szabadság törvénye. Ebben a szemléletben a parancsok a boldog élet útjának világító útjelzői. Segítenek „egészséges emberré” válni. Az „egészséges ember” fölfelé (Isten felé), befelé (önmaga felé) és kifelé (embertársai felé) is rendben van. A tízparancs ebben segít bennünket.

A szeretet parancsát az irgalmas szamaritánus példáján keresztül (Lk 10,25–37) magyarázta az előadó. A példabeszéd a felebaráti szeretetről szól, melyet követnünk kell: „Menj, és tégy te is hasonlóképpen!” De az ősegyház magyarázata szerint ennél többet is jelent.

A megvert ember Ádám, vagyis a bűnbeesett ember, az irgalmas szamaritánus maga Jézus, aki az Ige bora és a Szeretet olaja, aki magára veszi az embert és elviszi a fogadóba, mely az Egyházat jelenti.

A másik szentírási példa (Fil 2,5–11) elvontabb, de erőteljesebben fejezi ki a szeretet lényegét:

a szeretet nem érzelem, hanem hitből fakadó akarati elhatározás.

Isten szeretete kezdeményező, megbocsátó, szolgáló szeretet. Ezt kell megpróbálnunk követni, de önerőből nem megy, a Lélek segít nekünk ebben.

Az előadó több személyes élményét is megosztotta, melyeken keresztül jobban megérthette a hallgatóság Isten mérhetetlen szeretetét és irgalmát. Rámutatott a szeretet sebeire, hiszen a szeretet és a szenvedés – mely hálátlanságból, viszonzatlanságból, félreértésből, kihasználásból ered – folyton átjárják egymást. Meg kell értenünk, hogy

a szeretet szenvedésein keresztül vezet az út a szeretet örömeihez, és ha a sebek fájnak, akkor se forduljunk vissza a szeretet útjáról.

Obbágy László a hallgatóság figyelmébe ajánlotta Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítására írását, mely a Szeretethimnusz (1Kor 13) részletes elemzése és magyarázata.

Végül előadásának befejező részében a karácsony és az édesanyák kapcsolatáról osztotta meg gondolatait. „Magzatvíz nélkül nincs keresztvíz. Mindkét folyadék megszentelt. Az egyik életesélyt, a másik örökélet-esélyt adó. Mindkettő Isten ajándéka, rá mutat, vele kapcsol össze.”

Jövőre folytatódik Rókahegyi görög esték programsorozat, immár a hetedik évaddal.

Szöveg: Obbágy Veronika,

Fotó: Obbágy Veronika, Zajácz Tiborné

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír