Gyermek- és ifjúságvédelmi rendszert fejlesztő projektet indított a Katolikus Pedagógiai Intézet

– Hogy merült fel projekt ötlete?

– A Katolikus Pedagógiai Intézet alapítása óta fontos feladatnak tartja a gyermek- és ifjúságvédelem támogatását. A 2000-es évek óta rendszeres pedagógus-továbbképzéseket szervezünk ebben a témában. 2019 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemem (PPKE) Intézetünk szakmai támogatásával 120 órás pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú képzés indult gyermekvédelmi specializációval. Így a pedagógusok ilyen irányú továbbképzése magasabb szintre lépett. Az 2021/22-es tanévtől már 30-40 végzett kolléga működik a katolikus oktatásban, ami a rendszerszintű gondolkodásban nagy lehetőség. Így elindulhatott a rendszer támogatásának másik pillére: az intézményi szintű szervezetfejlesztés. A kétéves megelőző gondolkodás után most adódott alkalom arra, hogy elkezdődjön a megvalósítás.

– Mi a projekt célja?

– Azt szeretnénk elérni, hogy ez a projekt támogassa az intézmények munkáját. Célunk, hogy a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi stratégia és protokoll kialakítása megtörténjen, azaz az iskola/óvoda fejlődjön a prevenció megtervezésében és működtetésében, valamint szükség esetén hatékonyan kezelje a felismert problémát.

– Ahogy a MKPK sajtónyilatkozatában áll, a projekt már elkezdődött. Hogyan kezdték meg a munkát?

– Valóban az előkészítő félév már mögöttünk van. Az első lépés a teljes katolikus köznevelés és szakképzés gyermekvédelmi szempontú helyzetfelmérése volt. Egy szakemberek által kidolgozott online kérdőív kitöltését kértük, amely a gyermekvédelem területének széles spektrumát ölelte fel: például a lemorzsolódás, a bántalmazás intézményi adatai, a működő prevenciós jó gyakorlatok, helyi támogató partnerek számbavétele stb.

– A katolikus iskolarendszerben több mint 700 iskola van, 130 ezer tanulóval és körülbelül 13 ezer pedagógussal, ezek olyan nagy számok, hogy egyszerre elképzelhetetlennek tűnik az egyidejű specifikus támogatásuk. Hogyan tudtak ehhez a kihíváshoz megoldást találni?

– A rendszer tényleg hatalmas, és azzal a problémával, hogy nem leszünk képesek egyszerre valamennyi intézmény számára rendelkezésre állni, az első pillanatban szembesültünk.

A megoldást a lépcsőzetes építkezés jelenti, hiszen valamennyi intézményfenntartó és intézmény szeretné, ha a lehetséges támogatást megkaphatná. A helyzetfelmérés alapján több szempontot figyelembe véve, a fenntartókkal egyeztetve 39 iskolát és óvodát vontunk be a projektbe. Ezek az intézmények területileg és intézménytípus szerint is lefedik az országot. A későbbiekben az ő tapasztalatukat felhasználva és beépítve szeretnénk a többi intézmény gyermekvédelmi munkáját támogatni, azaz ezen intézmények segítik majd fenntartójukat és a környezetükben működő katolikus intézményeket tapasztalataik, jó gyakorlatuk átadásával.

– A helyzetfelmérés adatait az intézmények szolgáltatták, közben mi történt még az előkészület részeként?

– A projekt alapja az intézmények mentorált támogatása, és emiatt mentorok specifikus képzését és kiválasztását szerveztük meg. Létrehívtunk egy szűk szakmai vezető teamet, amely megtervezte a folyamatot. Külső szakértők bevonásával kidolgoztunk egy, a mentorok és intézmények számára összeállított szakmai anyagot, amely a gyermekvédelem alapvető és köznevelés-specifikus ismereteinek 29 fejezetét tartalmazza. Az előkészület fontos része volt még az intézmények és fenntartóik számára a folyamatos tájékoztatás és információátadás.

– Hogyan valósul meg az intézmények támogatása? Mi fog történni a következő tanévben?

– Fontosnak tartjuk, hogy a támogatott intézmény minden pedagógusa egységes szemléletet képviseljen a gyermekvédelem terén. Ezért a nevelőtestület kis magjaként, 2-3 fős intézményi gyermekvédelmi team felállását kérjük. Ők dolgoznak együtt szorosan az intézményük mentorával. Feladatuk, hogy kialakítsák az intézmény éves gyermekvédelmi munkatervét, ami a saját helyzetértékelésükön és a közeli céljaikon alapul.

A tanév folyamán ők fogják kezdeményezni – a mentor támogatásával és a vezető egyetértésével – a többi pedagógus számára segítséget nyújtó továbbképzések megszervezését, amelyek által az intézményi kultúra fejlődik, a nevelőtestület egyre biztosabb tudással fog rendelkezni a gyermek- és ifjúságvédelem területén.

Lehetőségük lesz továbbá az intézmény tanulói részére szervezhető gyermekvédelmi szempontú program kiválasztására és megvalósítására.

A tanév végére nem azt várjuk eredményként, hogy minden bevont intézmény befejezze a teljes gyermekvédelmi szervezetfejlesztését, hanem hogy lépéseket tegyen előre onnan, ahol most áll. Így készül majd el 2022 májusára az intézmények gyermekvédelmi stratégiája és protokollja, aminek bevezetése és kiértékelése későbbi feladat lesz.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(ki)