I. Bartholomaiosz pátriárka 85 éves

Rendkívül jelentős kezdeményezése volt, hogy hosszas előkészületek után az egység jegyében 2016-ban összehívta az ortodox egyház egyetemes zsinatát: a zsinaton ugyan nem képviseltette magát valamennyi ortodox közösség, vagyis eredeti célkitűzését nem érte el a Szent és Nagy Zsinatnak nevezett krétai tanácskozás, mégis olyan összejövetel volt, amelyen több ortodox püspök vett részt, mint valaha korábban a történelem folyamán (egyes vélemények szerint a 787-es II. Nikaiai Zsinat óta nem került sor hasonlóan nagyszabású zsinatra a keleti kereszténységben).

Felhívja a figyelmet a megosztottságra

Az egyetemesség kihívásával kapcsolatban igen élesen fogalmazott az ortodox egyházak vezetőinek 2008-ban tartott isztambuli tanácskozásán: „Őszintén el kell ismernünk, hogy olykor hiányos képet nyújt egységünk, mintha nem egyetlen Egyházat alkotnánk, hanem inkább egyházak konföderációját vagy föderációját. Az ortodox egyházak autokefáliája a nemzetek kulturális identitásának tiszteletén alapult, ennek nyomán pedig az a benyomás alakulhatott ki bennünk, hogy az ortodoxia nemzeti egyházak föderációját alkotja. Ha nem tudunk egyhangúlag állást foglalni korunk kérdéseivel kapcsolatban, és nem alkotunk egyetlen Ortodox Egyházat, hogyan kerülhetjük el, hogy az ortodoxia a megosztottság jeleit mutassa? Ennek folyományaként az autokefália inkább megosztottságot szül, mintsem egységet eredményez az Ortodox Egyház számára.” Bár a keleti kereszténység hivatalosan elítélte az úgynevezett etnofiletizmust, azt az eretnekséget, amely túlságosan szoros kapcsolatot feltételez az egyház és a nemzet között, a nemzeti részlegesség kísértése sokkal erőteljesebb az ortodoxiában, mint a katolicizmusban.

Bartholomaiosz pátriárka legfőbb célkitűzései közé tartozik annak tudatosítása, hogy egyetlen ortodoxia létezik, amely nem tagolódhat nemzeti csoportokra.

Érdekes módon nemcsak a keleti, de a nyugati kereszténység körében is sokszor az egyetemes pátriárka reformigényei okozzák a legnagyobb meglepetést. Bátorságának és nyitottságának nem csupán azzal adta jelét, hogy olyan földrajzi helyeken is bemutatta a Szent Liturgiát, ahol korábban politikai okokból tilalmas volt, de azzal is, hogy nyíltan kiállt a demokrácia, a vallásszabadság és az emberi jogok mellett, ahhoz hasonlóan, ahogyan egykori kortársa, II. János Pál tette katolikus összefüggésben.

Békés vallásközi párbeszéd

A patriarkátus legkiválóbb teológusai (John Chryssavgis, Joánnisz Ziziúlasz vagy Kallistos Ware) nyugati teológiai műveltséggel rendelkeznek, és globális ismertségre tettek szert. Bartholomaiosz továbbá rendkívül intenzív tevékenységet folytat a vallásokkal (különösen az iszlámmal) való békés együttélés biztosítása érdekében, és számos jelét adja ökumenikus elkötelezettségének, főként a katolikus és az anglikán közösséggel összefüggésben.

Nem csak beszél róla, tesz is az egységért

Már 2002-ben közös nyilatkozatot adott ki II. János Pál pápával, s a dokumentumban környezetvédelmi, ökológiai elvek lefektetését sürgette. A későbbiek folyamán Ferenc pápával is közös nyilatkozatokat adott ki, olyan égető kérdésekről, mint a menekültválság és az éghajlatváltozás, Justin Welby anglikán prímással pedig közös nyilatkozatban ítélte el a modern rabszolgaságot. Mindez érthető módon nemcsak egyetértéssel találkozik egyházában.

Már 1991-ben, amikor pátriárkává választották, a következőkben jelölte meg a legfontosabb területeket, amelyeknek figyelmet kíván szentelni: éber teológiai, liturgikus és lelkiségi képzés; az ortodox egység és együttműködés megerősítése; más keresztény egyházakkal és felekezetekkel ápolt ökumenikus kapcsolatok folytatása; a vallásközi párbeszéd intenzitásának fokozása a békés együttélés érdekében; a környezet védelmét szolgáló párbeszéd és cselekvés kezdeményezése az ökológiai szennyezés és rombolás ellenében.

Forrás és fotó: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala

Magyar Kurír