Közösségi média és kereszténység – Konferenciát rendeztek Budapesten a digitális kor kihívásairól

A konferenciasorozat célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen Európa jövőjéről, a fiatalokra fókuszálva vizsgálja a hit és a keresztény értékek szerepét a társadalomban.

A Főőrség dísztermében Hölvényi György, a KDNP alelnöke, európai parlamenti képviselő, a Patrióták Európáért frakció tagjaként a konferencia szervezője köszöntötte a meghívott előadókat és vendégeket.

Juan Narbona Cárcelest bemutatva a közönségnek elmondta, hogy a pápai egyetem professzorának az egyik fő kutatási területe az intézményi kommunikáció, tanácsaival ellátja az egyházi szervezeteket, és több könyvet publikált a témában, foglalkozott Ferenc pápa Twitteren való jelenlétével is.

A professzor a keresztény identitást vizsgálva a kereszténység első néhány évszázadára tekintett vissza és vetette össze a mai korral. A kereszténység világnézeti alapelveket kölcsönzött Jeruzsálemben, Athénban és Rómában is, így fontos volt számára a más kultúrákhoz való kapcsolódás és a párbeszéd.

Mint mondta, a korai keresztények, ahogy magunk is, bénultan tekintettek a technológia fejlődésére, ugyanakkor látni kell azt is, hogy a kereszténység és az internet nem állnak szemben egymással.

A fogyasztói társadalomban a nyereség és a profit hajhászása megakadályozza egymás megértését, polarizálódik a társadalom. Különbségek azonban mindig voltak, amelyeket ma az internet is gerjeszthet. Minden korban könnyebb volt az embereket katasztrófákkal, szenzációs eseményekkel mobilizálni. A Palatinuson például találtak egy sírfeliratot, mely egy fiatalembert ábrázol, amint karját kinyújtva mintha egy keresztre feszített szamár előtt imádkozna. Tehát a fakenews sem mai jelenség.

A keresztény értékek még olyan embereknek is átadhatók, akik nem hisznek Istenben – hangsúlyozta az előadó. – Aki ismeri a szépséget, felismeri bármiben és bárkiben. Mindenből kiemelhető a jó, még a digitális korban is. Ugyanakkor a felületes ismeretek és az internet adta gyors válaszok miatt hiszékenyek vagyunk,

hajlamosak vagyunk a népszerűség, és nem a tudás alapján hitelt adni az információknak. Nagyon fontos tehát a kritikus gondolkodás, hogy a valóságos értékeknek, és ne a népszerűségnek higgyünk

– nyomatékosította a professzor.

Míg 2022-ben a megkérdezettek 49 százaléka válaszolta, hogy személyesen szeret a barátaival beszélgetni, ma már 64 százalék vallotta, hogy inkább okostelefonon keresztül érintkezik velük. Ez a szám jelezheti azt is, hogy az emberek félnek a túlságosan személyes kapcsolatoktól, és úgy érzik, a technológia elfedi a saját sérülékenységüket.

A jó erkölcs az alapja az emberi nagyságnak a digitális korban is – mutatott rá a pápai egyetem professzora, majd arra biztatott, hogy

az internet világában is szóljunk a jó cselekedetek nyelvén, a jó gondolatokat osszuk meg egymással, és jóindulattal hallgassuk a másik felet, a valódi megértés vágyával. Ne vágjunk vissza azonnal, ha nem tetszik valakinek az érvelése.

Nyitva kell tartani a szívünket a világ problémáira, kihívásaira, hiszen az emberek éheznek a válaszokra. Az internet segít abban, hogy ne ragadjunk le a múltban, ne maradjunk egy morális Noé bárkájában.

Andrásfalvy János SDB, a Magyar Szalézi Rendtartomány tartományfőnöke Hölvényi György szavaival „szerzetesként sokat tesz a fiatalokért, a közösségépítésért, Don Bosco új generáció iránti szeretete megmutatkozik benne”.

A szalézi szerzetes Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű enciklikájából magyarázott részeket, melyek a digitális kor negatívumairól és pozitívumairól szólnak.

Az előzőekhez tartozik, hogy az online platformokon mindent megmutatunk magunkról, így szégyenérzet nélkül hatolnak be az életünkbe mások, elveszítve a tiszteletet. Az ember lecsupaszodik a másik tekintete előtt. A digitális média a valóságtól való elszakadást is eredményezi, függést alakíthat ki, megakadályozza a személyközi kapcsolatok kialakulását. A fizikai kapcsolatra, elpirulásra, illatokra azonban szükségünk van, mert ezek hozzátartoznak az emberi kommunikációhoz. Sőt, Ferenc pápa szégyentelen agresszióról, bölcsesség nélküli információzuhatagról is beszél, és arra buzdít, hogy a reménybe lépjünk be. Andrásfalvy János hozzátette: jövőre éppen a remény éve van, és szalézi sztrennaként is ezt az irányt választották: „a reményben lehorgonyozva zarándokok legyünk a fiatalokkal együtt”.

Nem fogadhatjuk el azt a digitális világot, mely kihasználja gyöngeségünket, és a legrosszabbat hozza ki az emberből – hangsúlyozta Andrásfalvy János, és kitért az erős öntudat, önazonosság szerepére is, hiszen ha nincs identitásunk, gyakorlatilag kiszolgáltatjuk magunkat a hatalomnak.

Az élet a találkozás művészete. Az embereket szembeállító vitákkal szemben alakítsuk ki a találkozás kultúráját

– magyarázta tovább az enciklikát, melyben egy olyan kultúra álma jelenik meg, melyben a különbségek egymás mellett léteznek, és amely a testvériségről és társadalmi barátságról szól.

Andrásfalvy János Don Bosco életét és életművét mutatta be ezután, kezdve a kilencéves kori álmától egészen az oratórium létrehozásáig, mely az egész világon elterjedt. Don Bosco megtanult bűvészkedni, így a fiatalokból előbb közönséget, majd közösséget teremtett, és elvezette őket Jézushoz.

Ott bujkál a félelem bennünk, hogy a mesterséges intelligencia mindent elsöpör, de például a humán foglalkozásokra ma egyre nagyobb szükség van – folytatta a szalézi szerzetes. – A digitális világ egyszerre őrült és fantasztikus. A mesterséges intelligenciának jég a szíve, ám Don Bosco szerint a nevelés szív dolga. Tudjuk, hogy

bármely ember ma is sokkal többet ér, mint a mesterséges intelligencia

– hangsúlyozta végül.

Nyári Attila kétgyermekes családapa, a Golgota Keresztény Gyülekezet lelkipásztora, online tartalomkészítő szeretné megismertetni Jézus Krisztust a technikán keresztül – ismertette Hölvényi György. – Attila 2022-ben ismerkedett meg a TikTok-platformmal, nap mint nap videókat készít, hogy minél több embert megszólíthasson a jelen társadalmának témáival.

Nyári Attila felvázolta, hogy milyen sokféle emberrel tudott kapcsolatot létesíteni a közösségi médián keresztül, akik nyitottak voltak, de istentiszteleteken, vallási eseményeken nem lehetett volna elérni őket. A lelkipásztor visszatekintett arra, hogy a pandémia alatt milyen nagy szerepe volt a gyülekezetükben az online eszközöknek. Olyan sokan csatlakoztak hozzájuk az interneten keresztül, hogy amikor visszatértek a gyülekezeti terembe, többen lettek, mint a járvány előtt.

Két éve felvett egy egyperces rövid gondolatindító videót, és kitette a TikTokra. Megdöbbentette, mennyien reagálnak rá, és milyen történeteket osztanak meg magukról az emberek. Olyan sok reakciót kapott aztán minden egyes videóra, hogy idővel kiépült egy önkéntes csapat, aki válaszol a hozzászólóknak. „Bárcsak mindenkit egy lépéssel előrébb segíthetnénk Isten útján” – fogalmazták meg a céljukat.

A lelkipásztor a közösségi médiában – a buktatói ellenére – inkább a lehetőséget látja, hiszen világszinten tíz emberből hat használ közösségi médiát, akik átlagosan napi 2 óra 24 percet töltenek a felületen.

„Hová menne ma Szent Pál, ahol tömegével talál embereket? Hol van ma az Aeropagosz? Meg vagyok győződve, hogy a közösségi médián.”

Hozzátette: Egy felmérés szerint Magyarország lakosságának 62 százaléka vallásosnak tartja magát, de csak 11 százalék jár templomba. Az emberek fele tehát magát lelkileg nyitottnak gondolja, de őket nem fogjuk elérni miséken, gyülekezeti alkalmakon keresztül – vonta le a következtetést.

A lelkipásztor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyháznak meg kell tanulnia a felhasználó szempontjából kiindulni, abból, ami az embereket foglalkoztatja.

A szekularizált ember is ember, ugyanazokkal szükségletekkel, amelyekre az evangéliumnak van üzenete.

Meg kell fogalmazni a kérdéseket, melyek emberi szívekben vannak. Látni kell, hogy személyes Krisztus iránti elkötelezettség nélkül a keresztény értékek kiüresednek. Az emberek hiteles személyeket keresnek, akikben megbíznak. Az egyháznak meg kell tanulni az emberek nyelvén beszélni képmutatás és alakoskodás nélkül, hiszen a mai generáció azonnal kiszűri, ha valami nem igazi. Felelősséggel tartozunk azokért, akiket elérünk a közösségi médián keresztül. Nem csak megszólítani kell őket, hanem elvezetni a közösségbe – hangsúlyozta végül.

A kérdések között felmerült a közösségi média és a személyesség viszonya; hogy mi a garanciája annak, hogy az eszközökön átadott örömhír nem alakul át; a határok felállításának szükségessége. Az online együttlét nem valós, de lehet, hogy a következő generáció már annak fogja érezni? Lehet-e edukálni online? A válaszok és együttgondolkodás után végezetül elhangzott: sokan azt fogalmazzák meg,

mintha a keresztények zseblámpával próbálnák felhívni a figyelmet magukra a nagy fényben.

Fotó: Thaler Tamás

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír