Munkanélküliség Isten országában?!

A szem a lélek tükre, s igaz ez az egész testünkre, amely kifejezésre juttatja, milyen lelkiállapotban is vagyunk. A felszabadult és megkönnyebbült lélek kihatással van a gazdájára: az illető ember járása, viselkedése, egész testtartása a derűs lelkiállapotot hirdeti. Észrevesszük, ha valaki boldog és kiegyensúlyozott. Még egy szót sem szól, és már tudjuk: jó napja van. S az ellenkezője is igaz: a bánatos ember kullog, vállát leejti, tekintete komor, fejét lógatva bandukol… Amúgy ehhez kapcsolódik egy lelkiatyai figyelmeztetés: az „okoskütyük” használata során is ilyen az ember testtatása… Ez a jelenség nemcsak a fiatalajainkat fertőzte meg, hanem az idősödő generációkat is. A minap egy, a házassági évfordulóját ünneplő házaspárt láttam egy vendéglőben. Akaratlanul is szemet szúrt, hogy vagy tíz perc után mindketten a telefonjuk után nyúltak. Időnként beszámoltak egymásnak a neten látottakról, de sajnos rabjaivá váltak az internet személytelenségbe burkolódzó világának.

A mennybemenetel szemtanúi hadat üzennek ennek a magatartásnak.

Emeljük fel a tekintetünket, és vegyük észre a szépet, a jót, a gyönyörűt! 

Vidéki teológushallgatóként jómagam egy-egy sikeres vizsga után fedeztem fel Budapest Belvárosában az épületek szépségét. Nem az alagsorra és a földszintre gondolok, ami csupa szenny és piszok, hanem a legfelsőbb emeletekre, az aprólékosan díszített, ízlésesen festett, művészien megformált homlokzatokra, amelyek egyszerűen gyönyörűek!

A mennybemenetel szemtanúi az égre emelik a tekintetüket. Ez az első tennivalónk Urunk mennybemenetelének ünnepén: egyenes testtartás, és „fel a fejjel”! Itt azonban nem állhatunk meg. Jön a következő feladat. Az angyali feddés elgondolkoztató: „Miért álltok itt égbe emelt tekintettel?!” A most következő időszaknak a tanítványok életében nem a tétlenségről kell szólnia! Nem ülhetnek ölbe tett kézzel, várva a „sült galambok” érkezését… Nem! Rengeteg a tennivaló! És bár tíz nappal később jön a Szentlélek megannyi adományával, ráadásul tűzzel és széllel, ez a „Szent Galamb” senkit nem akar a munkanélküliség letargikus állapotában hagyni. Éppen ellenkezőleg,

most jön még a munka java: a misszió! Az evangélium erre sarkall minket: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek…!”

Nem kis kérés ez Krisztusunk részéről. Belegondolva: szegény tanítványoknak sem okostelefon, sem térerő, de még egy kényelmes repülőjárat vagy gyorsvont sem állt a rendelkezésükre. Mi, mai tanítványok túlságosan is bízunk az eszközökben, főleg az okoseszközökben… Nekünk is szól a missziós parancs! Mindenekelőtt a lelkünkben kell rendet tenni, aztán „fel a fejjel”, s hirdetni az evangéliumot, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Az „alkalmatlannak” tűnő időkben, amikor Jézus nevéért üldözést és gyalázatot szenvedhetünk, Isten Szentlelke elhív minket a munkanélküliek nagy táborából erre a lehetetlennek látszó, mégis rengeteg örömet tartogató munkahelyre, ahol Isten országának 2024-ben szolgáló tanítványai szorgoskodnak.

Szerző: Fekete Szabolcs Benedek

Magyar Kurír