A szentleckében az apostol arra utal, hogy igazi méltóságunk nem a testi származáson múlik. Akik származásuknál fogva átlag fölötti mértékben jutnak hozzá javakhoz, azok is tudják ezt, csak hát olyan jó sodródni a körülményekkel. Akik viszont nyomorult körülmények közé születnek, számukra valódi megváltás lehet ez a Szent Pál-i mondat. Nem vagyunk annyira determinálva, hogy megszűnjék a szabad akaratunk, és hogy ne tudjunk tenni valamit az életünk alakításáért. Sőt, Urunk, Istenünk éppen azt nem akarja, hogy elkényelmesedjünk, sem azt, hogy reménytelennek érezzük a helyzetünket. Nem vagyunk a körülmények rabjai. Mindnyájunknak el kell jutnunk oda, hogy feltegyük a jézusi kérdést: Kik az én anyám, és kik az én rokonaim (vö. Mt 12,46–50)? Keressük és találjuk meg a helyünket! Így kerek az életünk. Egyébként szögletes marad, és ami szögletes, az mindenbe beleakad, nem halad előre.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria