Zéró ChatGPT? – Pázmány Kerekasztal a mesterséges intelligencia egyetemi felhasználásáról

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Laurinyecz Mihály, a PPKE Hittudományi Kara Erkölcsteológiai Tanszékének  tanszékvezető egyetemi docense; Almási Zsolt, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszékének tanszékvezetője; Tornai Kálmán, az Információs Technológiai és Bionikai Kar (ITK) oktatásfejlesztésért felelős dékánhelyettese, a mesterséges intelligencia alkalmazásai szakirányú továbbképzés felelőse és Aczél-Partos Adrienn, a Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) Jogi Informatikai Oktatási Csoportjának képviselője, a kutatásmódszertan oktatója voltak.

A beszélgetőtársak először is tisztázták, hogy a szakdolgozat vagy diplomamunka valóban tudományos munkának tekinthető-e. Ezeket általában a hallgató első tudományos művének tartják, mely számot ad a tanulmányai során elsajátított ismeretekről és kompetenciákról. Képzési szintenként mások az elvárások, így az alapképzésen a szakdolgozat inkább még egy igényes dolgozatnak tekinthető, magasabb szinteken, a mesteri és doktori fokozat esetében már valóban tudományos írásművé válik.

Idővel biztos, hogy a hallgatók használni fogják a ChatGPT-t és a többi nyelvi alkalmazást a dolgozatuk elkészítéséhez, így az elvárásokat is ennek megfelelően kell majd igazítani. Nem lehet kényszeríteni ezek használatát, ugyanakkor látható, hogy ha valaki nem él ezekkel, hátrányba is kerülhet. Az ITK-n a hallgatók a mérnöki és a programozási feladatokhoz most is MI-eszközöket használnak szép eredményekkel. Ugyanakkor minden felsőoktatási intézményben fontos tantárgy kellene hogy legyen a kutatásmódszertan, melynek keretében foglalkoznak kifejezetten a ChatGPT-vel is és a rendelkezésre álló eszközökkel.

A technológiát lehet jóra és rosszra is használni, lehet jól együtt dolgozni a mesterséges intelligenciával.

A beszélgetés elején a résztvevők tisztázták a mesterséges intelligencia (MI) fogalmát, hiszen tapasztalható, hogy sokan többféle értelemben is használják, keverik azt a ChatGPT-vel. Tornai Kálmán magyarázata szerint a mesterséges intelligencia gyűjtőnév, alatta a kutatási területet és az eszközöket is szokták érteni. Az egy éve indult, nagy nyelvi modellek halmazába tartozó eszközök térhódítása a sajtó hírverésének is köszönhető. Azonban MI-eszközök az ötvenes évektől léteznek, a hetvenes évektől terjedtek el a gépi tanulásos rendszerek, a kétezres évek hozadékai pedig az emberi agy modellezésén alapuló rendszerek.

Laurinyecz Mihály elmondta, a szakirodalom megkülönbözteti a fogalom általános és szűkebb értelmezését. Az általános értelemben vett mesterséges intelligencia egy olyan alkalmazás, mely döntéshez segít, netán döntéseket hoz, képes önmagától reagálni. A fogalom szűk értelmezése szerint a mesterséges intelligencia egy olyan alkalmazás, mely egyszerű feladatra komplikáltan reagál, de fontos, hogy csak arra a feladatra, és csak reagálni tud. Bár a ChatGPT megtévesztően életszerűen kommunikál, mégis csak egy alkalmazás. A GPT megnevezés arra utal, hogy generatív előtanított transzformerről van szó, tehát az alkalmazás nyelvi reakciókat generál egy előretanított anyagon, amely most már óriási adatmennyiséggel áll a rendelkezésére.

Megfigyelhető, hogy napjainkban a technológia eltolódik a személy felé, vannak, akik érzelmileg kötődnek egy eszközhöz. Látjuk, hogy az emberek közti kommunikációból az „aki” és az „ő” névmásokat már tárgyakra, állatokra, technológiai eszközökre is használják – folytatta a hittudományi kar docense. – Ha beszélgetünk egy eszközzel, még nagyobb a veszélye annak, hogy azt személyként érzékeljük, miközben csak egy emberek által készített algoritmus generál válaszokat. A virtuális asszisztensek esetében sokszor a felhasználó sem tudja megkülönböztetni, hogy gép vagy ember válaszolt neki.

A négy kar képviselői ezután megosztották, milyen MI-felhasználási lehetőségeket látnak a szakdolgozatok létrehozásában, melyek azok az eszközök, amelyek a hallgató és az oktató segítségére lehetnek.

Ilyen például a bölcsészkar angol intézetében használt alkalmazás, mely egy kutatási témához gyűjt valós szakirodalmat, és ezek tartalmát akár össze is foglalja. A ChatGPT-t használva a hallgató elkészíti angolul a bekezdést, a nyelvi generátor feljavítja, megírja a szöveget, valamint jó hatásfokkal javítja a nyelvi-stiláris hibákat. A programozást tanulók esetében nagy a csábítás az MI-eszközök alkalmazására, de számolni kell azzal is, hogy versenyhátrányt fog okozni, ha valaki nem tudja ezeket használni. A teológia területén is dolgoznak adatbázisokkal. Már az ősegyház idejében is gyakorlat volt, hogy hitelesnek látszó szövegeket fogalmaztak meg, azokat olyan szerzőnek tulajdonítva, aki biztosan nem lehetett az adott mű írója. Ugyanígy előállhat a szerzőség és a források hitelességének problémája a generált szövegek esetében is. A jogtudomány területén a jogtáradatbázisban mesterséges intelligencia képes összefoglalni a hatalmas mennyiségű bírósági határozat lényegét. A ChatGPT jó címvariációkat tud ajánlani, és segíteni tud a gondolatok érthetőbb megfogalmazásában.

A mesterséges intelligencia által támogatott szakdolgozatok esetén további problémák, veszélyek is felmerülnek, ami miatt kifejezetten fontos a rész-tudományterületek közötti kommunikáció. Az MI-eszközök elutasítása helyett most már sokkal inkább azt keresik az egyetemek, milyen módon használhatnák fel őket, e téren a legtöbb intézmény megadja a döntés lehetőségét az oktatónak. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet jogosan használni ezeket az alkalmazásokat az egyes kurzusokon és tudományterületeken, és ennek meghatározásába be kell vonni a hallgatókat is – mutatott rá Almási Zsolt.

Sokszor hagyatkozunk alkalmazásokra, például a helyesírás-ellenőrző programra. A ChatGPT rendkívül jól fordít angolra, tapasztaljuk, hogy olyan megoldásokra képes, amikre mi nem, azonban nehéz megállapítani ezek helyességét egy olyan szakterület esetében, amihez mi magunk nem értünk. E probléma kiküszöbölése érdekében fontos lenne az elsorvasztott kritikus gondolkodást újjáéleszteni a diákokban – vetette fel Tornai Kálmán.

A beszélgetés során megfogalmazódtak más problémák is, például hogy mennyire fontos a hallgatókat személyesen ismerni, mert így a stílusukból következtetni lehet az írásművük hitelességére, a csalások jobban kiszűrhetők. Hatalmas felelőssége van az oktatóknak, konzulenseknek. Rengeteg szöveg javításával találják szembe magukat, amiben szintén segíteni tud a mesterséges intelligencia, mint ahogyan az adminisztrációban is.

Az utolsó nagy témakör fókuszában egy etikai kérdés állt: vajon önállóbb és felelősségteljesebb-e a katolikus egyetem hallgatóinak lelkiismerete, mint más intézmények hallgatóié, és mindez elvárható-e tőlük. Almási Zsolt hangsúlyozta, hogy itt emberek vannak, akiknek a felelősségtudata az oktatókon is múlik. Ha meg tudják tanítani nekik, mi a helyes, ők is könnyebben eligazodnak az útvesztőben, és ez igaz az alkalmazások megfelelő használatára is. A tanár továbbra is motivációs erő, nem vehető ki az oktatási folyamatokból.

A kérdések között felmerült, hogy a mesterséges intelligencia néhány éven belül már tárgyi tévedések nélkül fogja megírni a dolgozatokat. Valószínűleg a szóbeli védésnek ilyenkor kiemelkedőbb szerepe lenne újra, valóban vitaalapú lenne a diplomamunka védése, de idővel azt is át kell értékelni, hogy mi a szerepe a tanulmányokat lezáró dolgozatnak a megváltozott körülmények között.

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír