Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) A Vatikán hárítja a felelősséget címmel beszámol arról, hogy Silvano Tomasi püspök, vatikáni ENSZ-nagykövet megjelent azon a meghallgatáson, amelyet a világszervezet kínzás elleni bizottsága tartott tegnap Genfben. Elmondta: „A Vatikán azt állítja: csak az egyházi állam területén belül tudja felelősségre vonni a szexuális visszaélések elkövetőit, hatásköre más országokra nem terjed ki. A katolikus egyház nem tud minden alá tartozó ember fölött törvénykezni. A püspök leszögezte: a pedofíliával kapcsolatos ügyek száma csökkent az egyházban, ami a Vatikán és a helyi egyházak által elért pozitív eredményeket jelzik. A Népszabadság megjegyzi: ehhez képest az ENSZ-szakértők azt állítják, a katolikus egyház vezetése „túlzottan” jogi érvekkel próbálja elhárítani magától a felelősséget. 

A Magyar Nemzetben (9.o.) Kárpáti György A vallásos filmek sikerszériája címmel váratlannak, de meglepőnek egyáltalán nem nevezi, hogy hatalmas sikerük van az Amerikai Egyesült Államokban a vallásos filmeknek. Az Isten Fia című mozi 60 millió, az Isten nem halt meg pedig 52 millió dolláros bevételt ért el, utóbbi gyártási költsége mindössze 2 millió dollár volt. Az Igazából mennyország című alkotás pedig két héttel a bemutató után 52 milliós bevételnél jár 12 milliós gyártási költséghez képest. A film a keresztény lelkész, Todd Burpo könyvének adaptációja négyéves kisfiáról, aki halál közeli élménye után arról kezd beszélni, hogy a mennyországban járt. A hazánkban Igazából mennyország – Egy kisfiú megdöbbentő története a mennyországba tett utazásáról és csodálatos visszatéréséről címmel kiadott regény filmfeldolgozását  a premier hetében 62 százalékban hölgyek, 51 százalékban 35 évesnél idősebbek tekintették meg. Kárpáti kétségtelennek tartja, hogy ezeket az alkotásokat a keresztény gyülekezetek is segítik kommunikációjukkal. Az amerikaiak 37 százaléka hetente vesz részt valamilyen vallási szertartáson, ez pedig 116 milliós potenciális célközönséget jelent. A cikk szerzője arról is beszámol, hogy a hét végén bejelentették: az Isten Fia két producerének, Mark Burnettnek és Roma Downey-nak a bábáskodásával elkészítik a legendás Ben Hur remake-jét. Lew Wallace regényének legújabb hollywoodi feldolgozását a kazah-orosz Timur Bekmambetov fogja rendezni, aki elsősorban a hit természetére koncentrál majd. Kárpáti emlékeztet rá: az 1959-ben 11 Oscar-díjjal jutalmazott filmhez képest sokkal jobban ragaszkodnak majd a regényhez, s a júdei Ben Hur-történettel párhuzamosan bemutatják Jézus Krisztus történetét is, valamint az egész film sokkal hitvezéreltebb lesz a Charlton Heston-filmhez képest. Az alkotók szándéka szerint így egyrészt jobban kiszolgálják majd a hívő nézőket, másrészt megismertethetik a fiatalabb közönséget a klasszikus Ben Hur-történettel. A Metro-Goldwyn-Mayer és a Paramount Pictures gyártásában készülő alkotás bemutatja 2016. február 26-án kerül a tervek szerint világszerte a mozikban. Főszereplője egyelőre viszont még nincs a legújabb vallásos filmfeldolgozásnak.

A nyugatijelen.com-on Bátkai Sándor Akarsz-e fizetni akkor is, ha nem kell? címmelleszögezi: a világtörténelem legkiemelkedőbb eseménye a megváltás. Két pilléren nyugszik: Jézus Krisztusnak értünk vállalt életáldozatán és az azt követő feltámadáson. Isten örök törvénye kimondja, hogy a „bűn zsoldja a halál”. A bűn lázadás a világteremtő Örök Szent Isten ellen. Itt nincs enyhítő körülmény. Mindnyájan vétkeztünk és ezért a bűn miatt történő életvesztés szükségszerűen be kell, hogy következzen. „A Mindenható jellemvonásai között viszont ott van az is, hogy Ő szerető, nagykegyelmű, irgalmas Isten. Hatalmas szánalommal és el nem múló szeretettel tekint az elbukott emberre, és kereste az ember megmentését szolgáló megoldást. Amikor elhangzott a létünkre vonatkozó sorsdöntő kérdés, Jézus Krisztus jelentkezett, hogy a bűn okozta halálos ítéletet elvállalja, mint helyettesítő áldozatot az ember megmentése érdekében. Krisztus helyettem fizette meg a nagy árat és megvásárolta számomra a pokol helyett a mennybe szóló belépőt. Aki nem akarja tudomásul venni, hogy Krisztus keresztje érette lett felállítva a Golgotán, az tovább cipeli a meg nem bocsátott bűnöket és átviszi magával a halál mezsgyéjén túlra, az örök visszafordíthatatlan létbe. Ettől kíván megmenteni bennünket Isten.” A szerző felidézi: Saul-Pál, az elvakult vallásos farizeus halálra üldözte a Krisztus-hívőket. Egy adott ponton maga Jézus Krisztus állította meg azzal a felszólítással: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” (Csel 9, 4) Ezzel azt érzékeltette, hogy aki az igazi Krisztus-hívőket üldözi, magával Jézus Krisztussal hadakozik. Ezek után gyökeres változás állt be életében: üldözőből üldözött lett! Ettől kezdve meggyőződéssel vallotta, hogy „nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről” (1 Kor. 2, 2). Az ő személye minden mást kizár (angyalok, Mária, szentek… stb.). Bátkai Sándor figyelmeztet: áldozatok nélkül nincs győzelem. „Tekintsünk fel arra, aki a legnagyobb áldozatot hozta meg magyar népünkért is. Gyökeres változást hozna életünkben, ha magunkat megalázva, térdre tudnánk borulni Krisztus keresztjénél. Isten nem bünteti meg vétkeinket kétszer. Akiért Jézus Krisztus vére folyt, az felszabadult a bűn átka alól. Annak már nem kell fizetnie a bűneiért! Ez halálosan komoly kérdés. Sándor, Ilona, György, Magdolna… stb. itt és most kell dönteni ebben a földi létben. Nem úgy megy, hogy majd meglátjuk, mi lesz, amikor át kell lépnünk a túlsó partra. Az végzetesen elkésett időpont lesz. ’Eljön egy nap, amikor minden szem meglátja Őt!’ Jézus Krisztust! Ezért kell töprengés nélkül kihasználni a jelent.”

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (Tudomány, bionika, hit 2.o.) Berta Enikő nyilatkozik, akinek kétrészes, A természet találmányai című ismeretterjesztő filmjét a közelmúltban mutatta be a közszolgálati televízió. Kő András interjúkészítő felidézi, hogy a nemzetközi hírű agykutató, Freund Tamás vallja – „Az agy a Teremtő műve” –, és fölteszi a kérdést: „Vajon a természet segíthet abban, hogy ennek a csodálatos mechanizmusnak a határai kitolódjanak?”. Berta Enikő válasza. „Nagyon örülök, hogy ez a kérdés szóba került. A tudomány jelenlegi fejlettségi szintjén beleütközik a megismerés határaiba, amit a technológiai fejlettség vagy az egyéb ismeretek limitált határa szab meg. Fred Hoyle angol matematikus szerint azt elhinni, hogy ez a világ magától teremtődött meg, olyan, mint elvárni, hogy egy forgószél a hangárban szétszerelt alkatrészekből felépítsen egy működőképes repülőt. Hiszem, hogy a tudomány összeegyeztethető az istenhittel, bár ez nem derül ki a filmből, és nem is ez volt a célom. De találkoztam olyan tudóssal, aki szintén így vélekedik.” 

Magyar Kurír