Ferenc pápa: Ha kapcsolatban maradunk Jézussal, egyre teljesebb életet élhetünk!

Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, szép vasárnapot!

Ma, húsvét második vasárnapján, melyet Szent II. János Pál az Isteni Irgalmasság vasárnapjának nevezett el, az evangélium (vö. Jn 20,19–31) azt mondja nekünk, hogy ha hiszünk Jézusban, Isten Fiában, akkor az ő nevében örök életünk van (Jn 20,31). „Életünk van”: mit jelent ez?

Mindannyian azt akarjuk, hogy életünk legyen, de különböző módjai vannak annak, hogy ezt az ember elérje. Vannak például olyanok, akik a létezést lázas rohanásra szűkítik, vagyis azért lótnak-futnak, hogy sok mindent élvezzenek és birtokoljanak: enni és inni, szórakozni, pénzt és dolgokat gyűjteni, új és erős élményeket szerezni stb. Ez az út első pillantásra tetszetősnek tűnik, csakhogy a szívet nem elégíti ki. Az embernek nem így „van élete”, mert az élvezet és a hatalom útja nem vezet boldogsághoz. Így ugyanis az emberi létezés sok aspektusa marad megválaszolatlanul, mint például a szeretet vagy a fájdalom, a korlátok közé zártság és a halál elkerülhetetlen tapasztalatai. Továbbá beteljesületlen marad a mindannyiunkban ott élő álom: annak reménye, hogy örökké éljünk, hogy vég nélkül szeressenek bennünket. Ma az evangélium azt mondja, hogy

az életnek ez a teljessége, melyre mindannyian meghívást kaptunk, Jézusban valósul meg: ő az, aki az élet teljességét nekünk adja.

De hogyan juthatunk hozzá, hogyan tapasztalhatjuk meg?

Nézzük, mi történt a tanítványokkal az evangéliumban! Életük legtragikusabb időszakát élik át: a passió napjai után rémülten és csüggedten a felső szobába zárkóznak. A feltámadt Jézus eljön hozzájuk, és először a sebeit mutatja meg nekik (vö. Jn 20,20): ezek a szenvedés és a fájdalom jelei voltak, bűntudatot ébreszthettek, Jézussal viszont az irgalom és a megbocsátás csatornájává válnak. Így a tanítványok látják és kézzelfoghatóan megtapasztalják, hogy Jézussal az élet győz, mindig, a halál és a bűn pedig vereséget szenved.

Megkapják Jézus Lelkének ajándékát, aki új életet ad nekik, a szeretett gyermekek életét, melyet átjár az öröm, a szeretet és a remény. 

Kérdezek tőletek valamit: nektek van-e reményetek? Mindenki tegye fel magának a kérdést: milyen az én reményem?

Látjuk hát, mit kell tennünk, hogy mindennap „életünk legyen”: elég szemünket a megfeszített és feltámadt Jézusra szegezni, találkozni vele a szentségekben és az imádságban, felismerni jelenlétét, hinni benne, engedni, hogy megérintsen az ő kegyelme és vezessen az ő példája, megtapasztalni annak örömét, hogy úgy szeretünk, ahogyan ő. A Jézussal való összes találkozás, a vele való összes élő találkozás azt teszi lehetővé, hogy „több” életünk legyen. Keressük Jézust, engedjük, hogy ő ránk találjon – mert ő keres bennünket! –, nyissuk meg szívünket a Jézussal való találkozásra!

De tegyük fel magunknak a kérdést: én hiszek-e Jézus feltámadásának erejében, hiszek-e abban, hogy Jézus feltámadt? Hiszek-e a bűn, a félelem és a halál felett aratott győzelmében? Hagyom-e magam bevonódni az Úrral, a Jézussal való kapcsolatba? És hagyom-e, hogy ő arra indítson, hogy szeressem testvéreimet, és hogy mindennap reméljek? Mindenki gondolkodjon el ezen!

Mária segítsen abban, hogy egyre jobban higgyünk a feltámadt Jézusban, hogy „életünk legyen”, és terjesszük a húsvét örömét!

A Szentatya szavai a Regina caeli elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Szeretnék megemlékezni azokról az emberekről, akik néhány nappal ezelőtt buszbalesetben haltak meg Dél-Afrikában. Imádkozzunk értük és családtagjaikért!

Tegnap volt a sport nemzetközi napja a fejlődésért és a békéért. Mindannyian tudjuk, hogy a sportolás mennyire képes nyitott, szolidáris, előítéletmentes társas kapcsolatokra nevelni. Ehhez azonban olyan vezetőkre és edzőkre van szükségünk, akiket nem csak a győzelem vagy a pénzszerzés érdekel. Olyan sportot támogassunk, amely a társadalmi barátságot és testvériséget segíti elő!

Továbbra is imádkozzunk a békéért, az igazságos és tartós békéért, különösen a meggyötört Ukrajnáért, Palesztináért és Izraelért! A feltámadt Úr Lelke világosítsa meg és támogassa mindazokat, akik a feszültség csökkentésén munkálkodnak és tárgyalásokat lehetővé tevő gesztusokra törekszenek! Adja meg az Úr a vezetőknek a képességet, hogy megálljanak tárgyalni!

Üdvözöllek mindannyitokat, rómaiak, Olaszországból és sok más országból érkezett zarándokok! Külön is köszöntöm az iraki Kurdisztán fővárosában, Erbilben található Mar Qardakh katolikus iskola diákjait és a spanyolországi Castellónból érkezett fiatalokat. Szeretettel köszöntöm az Isteni Irgalmasság lelkiségét ápoló imacsoportokat, amelyek ma a Santo Spirito in Sassia-kegytemplomban gyűltek össze.

Köszöntöm a „La Perosina” tekeklubot; a chieti ACLI csoportot; a béranyaság eltörlése érdekében tartott nemzetközi konferencia résztvevőit; Modugno és Alcamo híveit; a Bassano del Grappa-i „San Giuseppe” iskola tanulóit és a Sant'Arcangelo di Romagna-i bérmálkozókat. Köszöntöm a sok lengyelt: látom a zászlóikat!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: vatican.va

Magyar Kurír