Ferenc pápa a Vatikánban fogadta az olaszországi Fraterna Domus csoportot

A Szentatya beszédében – amelyet Filippo Ciampanelli prelátus, a vatikáni államtitkárság munkatársa olvasott fel – örömmel nyugtázta, hogy a mostani képzés középpontjába a sérülékenységet állították, és így próbálnak, a kémiából vett képpel, „reagálni” a befogadásra és a sebezhetőségre.

A sérülékeny testvérek befogadásához mindenekelőtt saját sérülékenységünket kell megéreznünk, annak a tapasztalatával, hogy Krisztus így fogadott el minket,

ahogy Szent Pál írja: „Karoljátok fel tehát egymást, amint Krisztus is felkarolt benneteket Isten dicsőségére” (Róm 15,7). Ha benne maradunk, mint szőlővesszők a tövön, jó gyümölcsöt termünk a befogadás tágas mezején is.

Beszéde folytatásában a pápa Jézus nyilvános működésére utalt, melynek során – főként Galileában – mindenféle nélkülözővel és beteggel találkozott. A befogadás a csoport tagjai számára nem maradhat egy „politikailag korrekt” téma, vagy jó gyakorlatok megszervezése, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a sérülékenyek minden jóakarat ellenére azok kategóriájává válnak, akiknek nincs arcuk és akiknek „szolgáltatást” szerveznek – figyelmeztetett a Szentatya. – Inkább erősen kell kötődniük az evangéliumhoz és Jézushoz, aki tanítványait nem beteg- és szegénygondozásra tanította, hanem a sebezhetőkkel konkrét kapcsolatban álló életstílusra nevelte őket.

A tanítványok látták, hogy Jézus miként találkozott az emberekkel, közvetlenül tapasztalták, hogyan közelítette meg őket, kifejezve irántuk együttérzését és gyengédségét. Jézus feltámadása után a Szentlélek a szívükbe írta ezt. Így tehát

a Lélek mindig is formált olyan férfiakat és nőket, akik azáltal váltak szentté, hogy úgy szerették a sérülékeny embereket, mint Jézus.

Néhányat közülük szentté avattak, és mindannyiuk példaképeivé lettek, de rajtuk kívül még számtalan férfi és nő szentelte magát a kicsinyek, a szegények, a törékenyek, a kirekesztettek befogadására. Ferenc pápa fontosnak tartja, hogy közösségeikben egyszerűen és hálával megosszák ezeknek az evangéliumi tanúságtevőknek történeteit.

A Szentatya arra kérte a Fraterna Domus tagjait, hogy az evangélium példája nyomán

soha ne tartsák tárgynak a szegényeket és a kiszolgáltatottakat, mert ők valójában Jézussal együtt főszereplői Isten országa meghirdetésének.

Ehhez példaként a jerikói vak, Bartimeus történetét állította (ld. Mk 10,46–52), akiben Jézus megtalálta azt a hitet, amit keresett. Egyedül Jézus ismeri fel őt a tömegben, a nagy lárma közepette, amikor meghallja hittel teli kiáltását. Ez az ember az Úrba vetett hite révén visszanyeri a látását, Jézus követésére szegődik – és története bekerült az evangéliumokba.

Bartimeus történetén kívül van sok más – nem is csak fizikailag – sérülékeny szereplője van az evangéliumnak, például Mária Magdolna, de ő – akit korábban hét gonosz lélek is gyötört – végül a feltámadt Jézus első tanúja lett. Összegzésképpen, azok a sérülékeny emberek, akik Krisztus kegyelmével és életstílusával találkoznak és azt befogadják, az evangéliumot jeleníthetik meg a hívő közösségben és a társadalomban – zárult Ferenc pápa beszéde.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News Facebook-oldala

Magyar Kurír