Ferenc pápa: VII. Piusz a szeretetközösség elkötelezett híve és védelmezője volt

A Szentatya tiszteletét fejezte ki Isten szolgája VII. Piusz pápa (1742–1823), a rendíthetetlen hit és az Egyháza iránti elkötelezettség példája iránt, akit 1800-ban, Európa és az Egyház történelmének egyik legviharosabb évében, a francia forradalom és Napóleon uralma idején választottak meg pápának. VII. Piusz – Niccolò Maria Luigi Chiaramonti Barnaba bencés szerzetes és neves teológus – elődjével, VI. Piusszal együtt szilárdanellenezte Napóleon az Egyház leigázására tett kísérleteit, emiatt 1809-ben letartóztatták és bebörtönözték.

A cesena-sarsinai, savonai, imolai és tivoli olasz egyházmegyékben VII. Piusz pápa halálának kétszázadik évfordulójára emlékeznek. Az ez alkalomból Rómába érkezett zarándokcsoporthoz intézett beszédében Ferenc pápa kiemelte: VII. Piusz pápa Isten és az Egyház iránti elkötelezettsége rendíthetetlen maradt még a letartóztatása pillanatában is, amikor visszautasította a neki felajánlott kompromisszumot, mondván: „Non debemus, non possumus, non volumus!” („Nem lehet, nem kell, nem akarjuk!”).

A Szentatya felidézte, elődje hogyan tett tanúbizonyságot három kulcsfontosságú értékről, amelyek személyes és közösségi hitünk útján is elengedhetetlenek: a szeretetközösségről, a tanúságtételről és az irgalomról. VII. Piusz „a szeretetközösség kitartó támogatója és védelmezője” volt a heves küzdelmek és a megosztottság idején. „Az egység védelmében tanúsított higgadt és elszánt kitartásával képes volt átalakítani azoknak az arroganciáját – akik el akarták szigetelni őt – olyan lehetőséggé, amely által újra megerősíthette az Egyház iránti elkötelezettség és szeretet üzenetét, amelyre Isten népe lelkesedéssel válaszolt. Az eredmény egy anyagilag szegényebb, de erkölcsileg összetartóbb, erősebb és hitelesebb közösség lett” – jegyezte meg Ferenc pápa.

VII. Piusz példája ezért ma is arra buzdít bennünket, hogy

legyünk az Egyház egységének építői, vagyis „teremtsünk szeretetközösséget, segítsük elő a kiengesztelődést, mozdítsuk elő a békét, és legyünk hűségesek az igazsághoz a szeretetben

– hangsúlyozta Ferenc pápa. –  Az egyik dolog, ami sokat segít a szeretetközösségben, hogy jól tudjunk beszélni. A kritika, a pletyka ezzel szemben rombolja a szeretetközösséget. Amikor úgy érzed, hogy rosszat akarsz beszélni valaki másról, harapj bele a nyelvedbe, és ezzel nagy jót teszel a közösségért és az egységért” – mondta a pápa.

VII. Piusz szelíd ember, szavaival és életével „az evangélium bátor hirdetője volt”. Erről tanúskodnak pápasága elején a választó bíborosokhoz intézett szavai, midőn hangsúlyozta, hogy példát kell mutatni „alázatban, szerénységben, türelemben, szeretetben és minden papi kötelességben, hogy megőrizzük az Egyház hiteles dimenzióját”. A keresztény prófécia ezen eszményét egész életében „méltósággal”, jó és rossz időkben, személyes és egyházi szinten is megélte, „még akkor is, amikor ezért összeütközésbe került korának hatalmasaival”.

A napóleoni uralom idején tapasztalt nehézségek ellenére VII. Piusz különös figyelmet fordított a rászorulókra és széles körű társadalmi reformokat hajtott végre, amelyek egyenjogúságot teremtett a szegényparasztoknak, eltörölték a kiváltságokat és a kínzás gyakorlatát – emlékeztetett Ferenc pápa. – Ugyanilyen irgalmasságot tanúsított üldözői iránt: bár határozottan elítélte hibáikat és a visszaéléseket, megpróbálta nyitva tartani velük a párbeszéd csatornáját, és mindenekelőtt mindig felajánlotta megbocsátását.

Beszédének végén a Szentatya arra kérte az olasz zarándokokat, hogy elmélkedjenek arról a sok értékről, amelyeket Isten szolgája VII. Piusz emléke idéz fel bennünk: az igazság, az egység, a párbeszéd, a legkisebbre való odafigyelés, a megbocsátás iránti szeretet és a béke elszánt keresése: „Jót tesz, ha elmélkedünk róluk, befogadjuk és tanúságot teszünk róluk, hogy a szelídség és az áldozatkészség stílusa növekedjen bennünk és közösségeinkben” – zárta Ferenc pápa VII. Piusz halálának 200. évfordulója alkalmából mondott beszédét.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír