20 éves a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi és Lelkigondozói Szolgálata

Az Irgalmasrendi Kórház kápolnájában püspöki szentmisével kezdődött a megemlékezés, amelyet Beer Miklós nyugalmazott és Marton Zsolt jelenlegi váci megyéspüspök mutattak be, és amelyen koncelebrált Torma Joel, a kórházlelkészi szolgálat jelenlegi vezetője.

Marton Zsolt püspök beszédében utalva a szentleckében elhangzott részletre (ApCsel 9,31–42) elmondta, hogy a kórházi lelkigondozók ugyanúgy Isten segédei a betegek mellett, amint Péter apostol is Isten eszköze volt a betegek gyógyításánál és más csodatételeknél. „A ti feladatotok Isten gyógyító jelenlétét képviselni. Nem kell csodát tennetek,

Isten maga tesz csodát a ti jelenlétetek által. Mi ez a csoda? Isten békéje a betegben, önmaga elfogadása, életének, kapcsolatainak rendezése”

– szólt a püspök a jelenlévőkhöz.

Azt tanácsolta, hogy a kórházi lelkigondozók legyenek „beszélgető emberek” a betegek mellett. Megköszönte továbbá Beer Miklós püspöknek, hogy 20 évvel ezelőtt életre hívta a szolgálatot, első vezetőjének, Faragó Artúr atyának és egykori munkatársainak a munkáját, valamint Torma Joel atyának és a jelenlegi munkaközösségnek az odaadott szolgálatot.

Torma Joel a szentmise végén kifejezte örömét, hogy együtt adhattak hálát a húsz évért, megköszönte, hogy az egyházmegye támogatásával végezhetik munkájukat, és elmondta, hogy

mindig annak tudatában végzik szolgálatukat a papok, lelkigondozók és önkéntesek is, hogy a kórházakban nemcsak a Váci Egyházmegyét, de ezzel együtt a Katolikus Egyházat és a teremtő Istent is képviselik.

A konferencián elsőként Beer Miklós nyugalmazott megyéspüspök emlékezett vissza a szolgálat 20 évvel ezelőtti indulására, amelynek keretében először a Váci Jávorszky Ödön Kórházban Seres főorvos úr nyitottságának és egy lelkes beteglátogató önkéntesnek köszönhetően indult el a kórházi lelkigondozás.

A püspök személyes emlékeket is felidézve elmondta, hogy milyen jó, hogy ma már nem titokban kell a kórházban jelen lenni a hívő segítőnek, mint még papi szolgálata kezdetén. Kiemelte, hogy a beteglátogatásra és a kórházi lelkigondozásra lehetőségként, misszióként kell tekinteni. A kórházlelkész vagy a lelkigondozó vígaszt tud nyújtani a betegnek.

„A beteg érzi a magányt, Jézus arra hív bennünket, hogy minden rászorulóban őt ismerjük fel. De fontos, hogy a beteglátogatón is Jézus arca tükröződjön, akkor leszünk hitelesek ezen a területen.

Ne feledjétek, az Úr egymásra bízott bennünket!”

– hívta fel a lelkigondozók figyelmét Beer Miklós.

Leleszi-Tróbert Anett Mária, a Semmelweis Egyetem (SE) Mentálhigiéné Intézetének egyetemi adjunktusa arra a kérdésre kereste a választ előadásában, hogy van-e a kórházi lelkigondozásnak jövője abban a korban, amikor közel vagyunk ahhoz, hogy robotok lássák el a kórházban fekvő betegeket.

A lelkigondozó munkájának bemutatásakor idézte II. János Pál pápa Salvifici doloris kezdetű apostoli levelét, amely szerint

az emberi szenvedés világa az emberi szeretet világa után kiált”.

A lelkigondozó feladata éppen ezért az, hogy figyelmével és szeretetével meg tudja mutatni, hogy Jézus jelen van a szenvedő ember mellett.

Az előadó elmondta, hogy a WHO (ENSZ Egészségügyi Világszervezete) az egészségértelmezésében nemcsak a testi, hanem a lelki és szociális jóllét is meghatározó tényezőként szerepel. A kórházi lelkigondozó annak az egyensúlyi állapotnak az elérésében segíti a beteget, amely ahhoz szükséges, hogy elfogadja helyzetét, és a lelki egészsége és a felépülése érdekében megtalálja a saját megküzdési módjait. „Kapcsolataink – magunkkal, másokkal és nem utolsó sorban Istennel – alapvetően meghatározzák testi és lelki egészségünket. A mai idősödő társadalmakban különösen is nagy jelentősége van annak, hogy a gyógyítási és kezelési folyamatokban új, innovatív kezdeményezések támogassák az egészségügyi és szociális ellátást. A kórházi lelkigondozás minden szempontból megfelel ennek az igénynek, annál is inkább, mert a gyakorlat szerint

a kórházi lelkigondozó nemcsak a beteg emberre, hanem annak családtagjaira és sokszor az egészségügyi szakemberekre, kórházi dolgozókra is oda tud figyelni”

– mondta az előadó.

Ehhez kapcsolódva ismertette a SE Mentálhigiénés Intézet idősügyi kutatócsoportjának a a családi gondozókról szóló több évig tartó felmérésének eredményeit. Ezek a gondozók hosszú időn át otthonukban végzik egy idős vagy tartósan beteg családtag ellátását, sokszor mindenféle szakmai (egészségügyi vagy szociális) és lelki támogatás nélkül. És bár a beteg szempontjából ideális helyzet, ha nem kell elszakadnia megszokott környezetétől, a gondozó számára komoly fizikai és lelki megterhelést jelent a feladat, amely hamar családi konfliktusokhoz, magányossághoz, munkahely elvesztéséhez járulhat hozzá. A kórházi lelkigondozók akár nekik is támogatást tudnának nyújtani, növelve erőforrásaikat, sőt hosszútávon az egész társadalom lelki egészségéhez hozzá tudnának járulni.

Délután kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen részt vett Torma Joel, a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi és Lelkigondozói Szolgálatának vezetője, Szabó Gábor balassagyarmati káplán, Bálint Brigitta lelkigondozó (Kistarcsa, Flór Ferenc Kórház), Dénesné Fekete Hédi lelkigondozó (Szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet) és Birkás-Frendl Kata beteglátogató önkéntes (Váci Jávorszky Ödön Kórház). A beszélgetés moderátora Revóczi Fanni, a kórházlelkészi szolgálat munkatársa volt.

A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők megosztották emlékeiket a szolgálat indulásáról, beszéltek napi munkájukról, feladataikról, az örömökről és nehézségekről, valamint arról is, hogy személy szerint őket mi motiválja ennek a feladatnak az elvégzésére. Végül felidéztek egy-egy meghatározó élményt saját gyakorlatukból.

A rendezvényen közel százan vettek részt: kórházi lelkigondozók és önkéntesek, orvosok, ápolók és kórházlelkészi szolgálatot végző atyák. Más egyházmegyék kórházlelkészségének munkatársai is elfogadták a meghívást a váci egyházmegyei jubileumi rendezvényre: voltak vendégek a Debrecen-Nyíregyházi, a Szeged-Csanádi, a Szombathelyi és Székesfehérvári Egyházmegyéből, valamint a Kalocsa-Kecskeméti és az Egri Főegyházmegyéből. Bár egyes egyházmegyékben eltérő formában és struktúrában működnek a kórházlelkészségek, a jubileumi konferenciának az is szándéka volt, hogy elinduljon egy szakmai-lelki együttműködés a szervezetek között.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír