A kitartó imádságnak gyönyörű gyümölcsei vannak – Megünnepelték a debreceni székesegyház búcsúját

Az ünneplő egyházközség az ünnep előtt kilenc napon át imádkozta a Szent Anna-kilencedet, majd a búcsút megelőző napokon Tóth László Gábor újmisés pap és Krakomperger Zoltán plébános szentmisékben elhangzó elmélkedései készítették fel a híveket a búcsúra.

A felkészülés része volt a nagyszülők megáldása is az idősek világnapján, és ezen a napon a Szent Janka-év jegyében a székesegyházba érkező „Meg nem született gyermek” vándorszobrának, valamint a Szent Janka (Gianna) Beretta Molla életszentségét bemutató vándorkiállításnak a fogadása is.

A hétfő esti szentmisében pedig a betegek szentségét szolgáltatták ki.

Fejes Anzelm apát a búcsúi szentmise homíliájában Szent Anna tiszteletének kezdetéről beszélt.

Anna, mielőtt az idősödő ember, a nagyszülők védőszentje lett volna, a tanító rendeknek volt a pártfogója – mondta a szónok. – A nagyváradi premontrei templomban is van Szent Anna-oltár, a városban működő orsolyita intézet templomát szintén Szent Anna tiszteletére szentelték, és nem véletlen, hogy a debreceni piaristák által építtetett templom – ami most a székesegyház – is Szent Anna oltalma alatt áll. Ugyanakkor a Szent Család ünnepének bevezetése előtt a népi hagyományban Szent Anna és Szent Joachim a családok védelmezője is volt.

Ezt követően Fejes Anzelm apát a Szentírásban szereplő híres Annák alakján keresztül, az apokrif iratokban található hagyomány, valamint a Koránban fellelhető írásokra utalva szólt Szent Anna alakjáról.

Szent Annáról nem beszél a Biblia, viszont a keresztény hagyomány teljesen bedolgozta a Szentírásban szereplő híres Annák személyiségét Szűz Mária édesanyjának személyiségébe és életébe – hangzott el a homíliában.

Az első híres Anna, Elkána felesége, Sámuel édesanyja volt. Szomorkodott a magtalansága miatt, mert az Ószövetségben ezt Isten büntetéseként is értelmezték. Éppen ezért elment a szent sátorba – a zsidók akkori templomába –, és ott imádkozott gyermekáldásért. Isten meghallgatta Annát, és elfogadta felajánlását, miszerint ha fia születik, akkor Istennek ajánlja őt. Sámuel édesanyjának története benne van a hagyományunkban, a Szent Anna-tiszteletben.

Az Újszövetségben is találkozunk egy Annával, aki Áser törzséből való. Amikor a kis Jézust elsőszülött fiú lévén bemutatták a templomban, akkor őt az agg Simeon és Anna próféta asszony fogadta. A Szentírás csak az agg Simeon hálaadását örökítette meg, Annáét nem, de az ő élete és személyisége is benne van Szent Anna-tiszteletünkben, ugyanis a hagyomány értelmezése szerint ő még láthatta a gyermek Jézust – fejtette ki a szónok.

Az apokrif írásokban Szent Anna úgy jelenik meg, mint aki magtalansága miatt hosszú időn keresztül könyörög az Úrhoz, úgy, mint Elkána felesége, és meglátja Jézus Krisztust, az Isten üdvösségét.

A másik forrás az apokrifok mellett a Korán, ami talán megütközést kelt. Mohamed próféta úgy gondolta, hogy vissza kell állítania Ábrahám igazi vallását, amit a zsidók és a keresztények „elrontottak”, ezért összegyűjtötte az 500-as évek derekán közszájon forgó hagyományokat, mondákat, és beleépítette a Koránba, így ebben megtaláljuk a Boldogságos Szűzanya születésének körülményeit, azt, hogy Szent Anna és Szent Joachim házasok voltak, valamint szintén szerepel benne, hogy sokat könyörögtek gyermekáldásért.

Fejes Anzelm apát ezután négy pontban emelte ki az említett forrásokban, iratokban megegyező gondolatokat. Az első, hogy a kitartó imádság erény, amelynek gyönyörű gyümölcsei vannak. A második kiemelt gondolat az emberi kapcsolatok értelmi és érzelmi dimenziójának összhangja volt. Ezután arról beszélt a szónok, milyen referenciapont vagyunk gyermekeink életében; végül arról, hogy tudunk-e áldozatot vállalni azért, amit Istentől az imádságban kérünk.

Az elmélkedésről szóló részletes beszámoló ITT olvasható.

A liturgia végén Krakomperger Zoltán plébános mondott köszönetet Anzelm apátnak a szentmise bemutatásáért és a homíliáért.

Szöveg és fotó: Kovács Ágnes

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír